A többéves pénzügyi keret biztosítja, hogy az unió kiadásai rendezett módon, saját forrásainak határain belül alakuljanak. Meghatároz minden, az éves költségvetési eljárás zavartalan lefolytatásához szükséges egyéb rendelkezést is.

A csúcstalálkozót megelőzően az Európai Tanács elnöke kétoldalú megbeszéléseket folytatott a 27 uniós tagállam vezetőjével a hét évre szóló költségvetéséről. Konzultációi alapján állította össze Charles Michel a kormányfői tanácsnak szánt javaslatát a költségvetés teljes összegére és elosztására vonatkozóan.

A 2021 utáni hosszú távú költségvetés elfogadása érdekében az Európai Bizottság 2018 májusában nyújtotta kiinduló javaslatát. Ez 1135 milliárd eurós keretösszeget jelölt meg, ami a 27 uniós tagállam összesített bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,114 százalékát jelenti. Az előző, finn soros EU-elnökség által ennek nyomán - tavaly decemberben - benyújtott tárgyalási dokumentum 1087 milliárd euró főösszeget javasolt, amely a tagországok bruttó nemzeti jövedelmének 1,07 százalékát teszi ki.

Charles Michel javaslatában - amely a mostani csúcson tartandó tárgyalások alapja - 1094,8 milliárd euró szerepel, ez a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének 1,074 százalékára rúg.

Az uniós büdzsé kérdése most a korábbiaknál is jobban megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Az úgynevezett nettó befizető Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt is jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.

Elhúzódhat a vita Charles Michel azon javaslata miatt is, hogy

az uniós pénzek kifizetését kössék a jogállamiság kritériumainak betartásához.

A tervezet arányos intézkedések meghozatalát is kilátásba helyezi az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről vagy megvonásáról a javaslat szerint a tagállamok minősített többségi szavazással dönthetnének.

Az unióban többéves pénzügyi keretnek (MFF) nevezett keretköltségvetésről szóló tárgyalások általában évekkel a tárgyidőszak kezdete előtt megkezdődnek. A hivatalos eljárás első lépéseként az Európai Bizottság terjeszti elő az MFF-re vonatkozó jogalkotási javaslatait. A javaslat egyik eleme hagyományosan az a rendelet, amely meghatározza, hogy az unió mekkora összeget fordíthat a szakpolitikák és programok támogatására. Másik eleme a saját forrásokról szóló javaslat, amely az uniós bevételek forrásairól rendelkezik.

Angela Merkel: még nem tudni, lehetséges-e a megállapodás

Nehéz és kemény tárgyalásokra kell számítani a csütörtökre összehívott rendkívüli tanácskozáson - mondta Angela Merkel Berlinben. A német kancellár, miután fogadta a finn miniszterelnököt, újságírók előtt arról beszélt, Németországnak "elemi érdeke" az EU-csúcs eredményessége, azért is, mert ha sikerülne megállapodni a 2021-ben kezdődő hétéves ciklus közös költségvetéséről, akkor nem a német soros EU-elnökségnek kellene foglalkozni vele az év második felében. Mindenekelőtt pedig azért fontos a mielőbbi megállapodás, hogy legyen elég idő a költségvetési finanszírozási programjainak előkészítésére.

Azonban még nem tudni, hogy lehetséges-e a megállapodás - mondta Angela Merkel. Aláhúzta, hogy

az eddigi javaslatok nem rendezik megfelelően a német szempontból fontos ügyeket.

Megjegyezte, hogy Németország és Finnország egyaránt nettó befizető - nagyobb összeget utalnak át a közös költségvetésbe, mint amekkorát kapnak belőle -, és a többi nettó befizetővel közösen együttműködnek majd a várhatóan nehéz és kemény brüsszeli tárgyaláson. Hangsúlyozta, hogy

kormánya nem tudja elfogadni a Németországnak és más nettó befizetőknek járó befizetési kedvezmények ügyében tervezett fokozatos csökkentést.

Önmagában is nehéz ügy a költségvetés mérete - tette hozzá, rámutatva: Németországnak az Egyesült Királyság távozása (brexit) és az infláció miatt akkor is évente 10 milliárd euróval (3400 milliárd forint) többet - 28 milliárd euró helyett 38 milliárd eurót - kellene befizetnie, ha a költségvetés változatlanul a tagországok összesített bruttó nemzeti termékének (GNI) 1 százalékát tenné ki.

Ha pedig további terhek is nehezednének a nettó befizetőkre, meg kellene vizsgálni, hogy eloszlásuk "méltányos-e, vagy nem annyira méltányos". Ez Németországnak nagyon fontos ügy - mondta. Azt is tudomásul kell venni, hogy a tagországi kormányok ugyan fontosak, és meg kell állapodniuk egymással a költségvetésről, "de nem csak ők vannak a világon". A költségvetést ugyanis az Európai Parlamentnek (EP) is el kell fogadnia, és "óriási a szakadék" a GNI 1,3 százalékát kitevő büdzséről szóló parlamenti javaslat, és a tagállami kormányokat összefogó Európai Tanács legutóbbi, a GNI 1,074 százalékát kitevő költségvetésről szóló javaslata között - fejtette ki Angela Merkel, megjegyezve, hogy minden tizedszázaléknyi eltérés kétmilliárd eurónyi különbséget jelent.

A többi között arról is szólt, hogy

Németország nem tudná elfogadni az EU-s mezőgazdasági támogatások "bezuhanását", jelentős csökkentését.

A gazdálkodókat a klímaváltozás elleni küzdelemtől a trágyázás szabályainak szigorításán át a rovarok védelméig számos új feladat terheli, ezért továbbra is "forrásokkal jól ellátott" agrártámogatási fejezetre van szükség a közös költségvetésben. Mindennek alapján látható, hogy valamennyi résztvevő részéről nagyfokú kompromisszumkészség kell a költségvetés elfogadásához - mondta Angela Merkel.

Minden tagállamnak rá kell bólintania

A bizottsági javaslat alapján kezdődnek meg a tárgyalások az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanácsban. Ez a téma az általános uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek feladatkörébe tartozik, de álláspontjának kialakítása során a Tanács politikai iránymutatást kap az uniós tagországok vezetőinek fórumától. A tárgyalások nyomán megszülető megállapodást a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően csak egyhangú döntéssel fogadhatja el.

A megállapodáshoz tehát minden tagállam egyetértése szükséges. Az uniós parlament jóváhagyhatja vagy elutasíthatja az Európai Tanács álláspontját, de nem módosíthatja azt.

Ha idén nem sikerül megállapodni az új hétéves költségvetésről, annak elfogadásáig az idei költségvetésben szereplő felső határok és egyéb rendelkezések alkalmazását hosszabbítják meg.