Az Európai Unió tagállamainak állam-, illetve kormányfőinek február 20-ra Brüsszelbe összehívott csúcstalálkozójának középpontjában az unió 2021 és 2027 közötti hétéves költségvetése áll.
A csúcstalálkozón napirendre kerülő határozattervezet az uniós költségvetés finanszírozásához való hozzáféréshez
általános feltételrendszert vezetne be a tagállamok kormányzati munkájában jelentkező nyilvánvaló rendszerszintű hiányosságok kezelése, valamint a jogállam tiszteletben tartása érdekében.
A szöveg továbbá arányos intézkedések meghozatalát helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása, vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztésére, vagy megvonására az Európai Bizottság tenne javaslatot, arról azonban a tagállamok minősített többségi szavazással döntenének.
Információk szerint a kiszivárgott szöveg alapja Charles Michel, az Európai Tanács elnökének pénteken nyilvánosságra került javaslata, amelyben a 2021 és 2027 közötti költségvetés teljes összege az unió soros elnökségéről december végén leköszönt Finnország javaslatához képest mintegy 8 milliárd euróval magasabb, 1094,8 milliárd eurót tenne ki. Ez az Európai Unió 27 tagországa bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,074 százalékát jelenti.
Az összeg mintegy 12 milliárd euróval több az előző pénzügyi időszakhoz képest.
Magasabb a korábbi finn soros elnökség javasolta 1087 milliárd eurós összegnél, amely a GNI 1,08 százalékának felel meg, de elmarad az Európai Bizottság által javasolt 1135 milliárd eurós keretösszegétől, ami pedig a GNI 1,114 százalékát jelentené. Elmarad továbbá az Európai Parlament által felvázolt 1,3 százalékos értéktől is.
A javaslat kevesebbet szán a kohéziós és agrártámogatásokra, ugyanakkor emelné az innovációra, a kutatásra, a digitalizációra, a belső biztonság növelésére, valamint az oktásra szánt összegeket. Éves támogatást juttatna azoknak a régióknak, amelyek migránsokat fogadnak be. Ez az összeg minden befogadott után 405 eurót tenne ki évente. A javaslat értelmében a költségvetés legalább negyedét az éghajlatváltozás elleni küzdelemre kell fordítani.
