Infostart.hu
eur:
379.67
usd:
322.15
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Angela Merkel német kancellár felszólal az Európai Néppárt (EPP) kétnapos tisztújító kongresszusán Zágrábban 2019. november 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Angela Merkel új kaput nyitna

A német kormány arra törekszik, hogy az európai uniós (EU-) tagállamok vezetői a következő tanácskozásukon megállapodásra jussanak a csatlakozási tárgyalások megindításáról Albániával és Észak-Macedóniával - mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben Edi Rama albán kormányfővel folytatott megbeszélése előtt.

A német kormány már az előző EU-csúcson is a csatlakozási tárgyalások elindítását pártolta, és "keményen dolgozik" azért, hogy a következő, márciusi csúcstalálkozón sikerüljön meghozni ezt a döntést - mondta Angela Merkel. Sajtónyilatkozatában hozzátette, hogy mindkét ország komoly eredményeket ért el a tagsági feltételek teljesítésében. Albániáról szólva kiemelte az igazságügyi reformot, amelyet szavai szerint az eddigi lépések után ki kell teljesíteni.

A német kancellár aláhúzta, hogy

az EU jelenti a nyugat-balkáni térség jövőjét,

és a berlini vezetés elkötelezett a régió országainak csatlakozása mellett. Ez nemcsak a térségbeli államok érdeke, hanem az EU jelenlegi tagjainak is. "Aki rápillant a térképre, és ismeri a geopolitikai összefüggéseket, tudja, hogy mindenkinek jó, ha egyszer majd a Nyugat-Balkán valamennyi országa EU-tag lesz" - fogalmazott Angela Merkel.

Edi Rama kiemelte, hogy a német kancellár támogatása a csatlakozási folyamatban rendkívüli jelentőségű hazájának, és nagy jelentősége van annak is, hogy megkezdte a munkát az új Európai Bizottság, amelynek tevékenységében világosan megmutatkozik a "geopolitikai dimenzió".

Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak elindítását az EU-s tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács tavaly októberi tanácskozásán vetették el, mindenekelőtt Franciaország ellenállása miatt. Januárban lemondott az észak-macedón miniszterelnök, ami miatt előre hozott választások lesznek az országban. Ezt a forgatókönyvet ő maga javasolta még az október uniós halasztás után.

Albániában tavaly november 26-án volt földrengés: az utóbbi harminc év legsúlyosabb, 6,4-es erősségű földmozgása legfőképpen a fővárost, Tiranát és az ország északnyugati térségét érte, következtében 50 ember meghalt, a sérültek száma megközelítette a kétezret.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Oroszország példátlanul súlyos ballisztikusrakéta-támadást hajtott végre Ukrajna energiaellátó rendszere ellen: több nagyváros, köztük Harkiv és Kijev, szinte teljesen áram és fűtés nélkül maradt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a csapás annyira súlyos, hogy az a béketárgyalások következő körére is hatással lesz - az egyeztetések ma folytatódnak, a delegációk már asztalhoz is ültek. Közben az oroszok nagy erőkkel ostromolják Pokrovszk és Huljajpole térségét, mindkét városban már csak pár házat tartanak az ukrán védők. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel szerdán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×