Infostart.hu
eur:
377.29
usd:
319.83
bux:
125428.11
2026. február 25. szerda Géza
Nyitókép: pixabay

Nemet mondott a német parlament a Magyarországon is bevett gyakorlatra

Elutasította a német szövetségi parlament (Bundestag) a szervadományozás reformjára tett javaslatot.

Elutasította a német szövetségi parlament (Bundestag) csütörtökön a szervadományozás reformjára tett javaslatot, amely szerint bárki lehet donor a halála után, ha életében nem tiltakozott szervei felhasználása ellen. Így az új alapszabály helyett megmaradt a régi, miszerint

csak olyan ember szerveit lehet felhasználni a halála után, aki külön felhatalmazást adott erre életében.

Jens Spahn egészségügyi miniszter és egy sor képviselő azt akarta elérni, hogy Németországban is az úgynevezett feltételezett beleegyezés elvére építsék fel a szervadományozás szabályozását. Ez a - többi között Magyarországon is érvényesített - elv azt jelenti, hogy ha valaki nem tiltakozott írásban az ellen, hogy szerveit halála esetén szervátültetési célokra felhasználják, akkor feltételezhető, hogy beleegyezik ebbe, így a halál beállta után ki lehet nyerni a testéből a használható szerveket.

A javasolt reform ellenzői szerint ez az elv az önrendelkezés jogának megengedhetetlen sérelmével járna, ezért inkább meg kell őrizni az állampolgár konkrét döntésére épülő rendszert, amelynek alapja a szervadományozói igazolvány kiváltása.

A frakciók a pártfegyelemtől független, lelkiismereti kérdésként kezelték az ügyet, így politikai oldalakat átívelő koalíciók szerveződtek. Az egészségügyi miniszter és szövetségesei főleg azzal érveltek, hogy igen sok német támogatja a szervadományozást, de nem váltja ki az adományozói igazolványt, ezért nem teljesülhet az akarata. Ez pedig emberek életébe kerül,

évente átlagosan ezren halnak meg átültetésre alkalmas szerv hiánya miatt, a szervátültetésre szorulók várólistáján pedig további tízezren vannak.

A reformjavaslatot végül 379 nem szavazattal, 292 igen szavazat és 3 tartózkodás mellett elutasították.

Az eddigi rendszer továbbfejlesztésére épülő ellenjavaslat mellett ugyancsak pártpolitikai oldalaktól függetlenül sorakoztak fel képviselők. Ők voltak többen, indítványukat 382 igen szavazattal, 261 nem szavazat és 28 tartózkodás mellett elfogadta a Bundestag. Elképzelésük arról szól, hogy az önrendelkezés elvét erősítő aktív beleegyezés lehetőségét kell szélesíteni. Így a többi között bevezetik, hogy az útlevél és a személyi igazolvány kiváltásánál minden alkalommal meg kell kérdezni az igénylőt, hogy kíván-e rendelkezni szervei és szövetei halálozás utáni felhasználásáról.

A szervadományozás évek óta visszatérő téma a német nyilvánosságban. Ennek fő oka, hogy Németország rendre az utolsók között van az európai országok szervadományozók száma szerinti rangsorában. Az előzetes adatok szerint tavaly is csupán 932 donor volt, míg a beültetésre alkalmas szervre váró betegek száma 10 ezer felett volt.

A donorok száma azért is alacsony, mert 2012-ben kiderült, hogy több transzplantációs klinikán éveken keresztül hamisítottak vizsgálati adatokat, hogy bizonyos betegek előrébb jussanak a várólistán, és a visszaélések miatt gyengült a társadalmi bizalom a szervadományozás rendszerében.

Címlapról ajánljuk
A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

A héten vegyes mozgások voltak eddig láthatók a tőzsdéken, részben az amerikai vámok körüli bizonytalanság helyezett nyomást a piacokra, miután a Legfelsőbb Bíróság múlt heti döntése alapján érvénytelennek ítélte Donald Trump viszonossági vámjait, majd az elnök szintre rögtön új importvámokat jelentett be. Emellett a mesterséges intelligencia diszruptív hatása miatt is aggódnak a befektetők, ami miatt több szektort is megütöttek a hét elején. Mostanra viszont hangulatjavulás látszik a piacokon, tegnap fordultak az amerikai tőzsdék, majd az ázsiai piacok is emelkedtek ma, a dél-koreai és a japán piac ráadásul új csúcsot is döntött, és az előjelek alapján Európában is jó hangulatban indulhat majd a kereskedés. Fontos gyorsjelentések is érkeznek ma, itthon a Magyar Telekom és a Rába jelent, az USA-ban pedig az Nvidia teszi közzé legfrissebb számait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×