Infostart.hu
eur:
379.25
usd:
321.78
bux:
131714.52
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Ursula van der Leyent, az Európai Bizottság megválasztott elnökét fogadja Antti Rinne, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Finnország miniszterelnöke Helsinkiben 2019. október 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Compic/Mauri Ratilainen

A miniszterelnök lemondásához vezetett a kormányválság Finnországban

Benyújtotta lemondását kedden Antti Rinne, Sauli Niinisto államfő pedig elfogadta döntését - tájékoztatott az elnöki hivatal.

Az államfő arra kérte egyben a hivatalban lévő kormányt, hogy ügyvezetői minőségben folytassa munkáját, amíg nem jelöli ki az új kabinetet.

A lemondás előzményeként az ötpárti kormánykoalícióban részt vevő Centrumpárt kedden bejelentette, hogy elvesztette a szociáldemokrata miniszterelnök iránti bizalmát a postássztrájk kezelése miatt. A Centrumpárt egyben a koalíció fenntartása mellett foglalt állást. Kedd délután bizalmi szavazás kellett volna tartani a parlamentben, de Rinne nem várta meg ezt, és benyújtotta lemondását az államfőnek.

Sajtóértesülések szerint Rinne utódját december 12-én választják meg a szociáldemokraták kongresszusán.

Sanna Marin közlekedési és hírközlési miniszter, a párt elnökhelyettese már jelezte, hogy kész átvenni a kormányfői megbízatást. Ha így történik, a 34 éves Marin az ország legfiatalabb miniszterelnöke lesz.

Elemzők eleve nem tartották valószínűnek azt, hogy a Centrumpárt előrehozott választást akar, mert a többi kormányzó párthoz hasonlóan megcsappant a népszerűsége, és ezzel csak az euroszkeptikus nacionalista Finnek (korábban Igazi Finnek) malmára hajtaná a vizet. Az áprilisi választáson ez a párt egy hajszálnyira maradt le az első helyen végzett baloldali szociáldemokraták mögött.

A kormányválság a postássztrájkkal hozható összefüggésbe. A kormány működésének törvényességét felügyelő hivatalhoz több panasz érkezett Rinnére a sztrájk kezelése miatt. Múlt pénteken lemondásra kényszerült Sirpa Paatero, az önkormányzati ügyekért és postáért is felelős miniszter.

A munkakörülményekkel elégedetlen postások november 11-én léptek sztrájkba, miután több hétig tartó egyeztetések után sem sikerült egyezségre jutniuk az állami munkáltatóval a munkakörülmények javításáról és egy új szakszervezetbe való betagozódásról. A munkabeszüntetés közel két hétig tartott, és kiterjedt más ágazatokra, egyebek közt a légiközlekedésre, a közúti és tengeri fuvarozásra. Végül november 24-én a sztrájkolóknak sikerült megállapodniuk a munkáltatójukkal, a sztrájk aznap véget is ért, de már a következő napon újabb kezdődött. A munkabeszüntetésben mintegy tízezer postás vett részt.

Ez idő alatt vált ismertté, hogy Sirpa Paatero miniszter tudott róla, hogy a munkaadó egy előnytelenebb, kisebb fizetést ígérő munkaszerződést akar kötni a szakszervezettel. Emiatt több ellenzéki párt is bizalmatlansági indítványt kezdeményezett a kormány ellen.

A finn postások novemberben általában nagyon leterheltek, mert a karácsony előtti bevásárlásokkal együtt a postai csomagküldések is megszaporodnak. A sztrájk miatt komoly, néhány napos vagy hetes csúszások voltak a küldemények kézbesítésében.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×