eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Harkiv, 2014. július 22.Malajzai szakértők a Malaysia Airlines légitársaság Boeing 777-es utasszállító repülőgépének egyik darabjánál a kelet-ukrajnai Hrabove város közelében 2014. július 22-én. A repülőgép 2014. július 17-én zuhant le az oroszbarát ukrajnai szakadárok uralta donyecki területen, a fedélzetén tartózkodó 298 személyből senki sem élte túl a katasztrófát. (MTI/EPA/Robert Ghement)
Nyitókép: Malajzai szakértők a Malaysia Airlines légitársaság Boeing 777-es utasszállító repülőgépének egyik darabjánál a kelet-ukrajnai Hrabove város közelében 2014. július 22-én. A repülőgép 2014. július 17-én zuhant le az oroszbarát ukrajnai szakadárok uralta donyecki területen, a fedélzetén tartózkodó 298 személyből senki sem élte túl a katasztrófát. (MTI/EPA/Robert Ghement)

Megrázó részletek a maláj utasszállító tragédiájáról

A nemzetközi nyomozó bizottság szerint az orosz kormány a katonainál szorosabb kapcsolatban állt a kelet-ukrajnai szakadárokkal a Malaysia Airlines maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépének 2014-ben történt lelövése idején.

A Hollandia vezette bizottság (JIT) újabb hangfelvételeket tett közzé magas rangú orosz vezetők és az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság (DNK) vezetői közötti telefonbeszélgetésekről, és ismét tanúk jelentkezését kérte a tragédia körülményeinek tisztázására.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kétségbe vonta a hangfelvételek hitelességét.

2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett rakétatalálat érte a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét. A pilótafülke mellett felrobbant rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas - köztük 196 holland és 27 ausztrál -, valamint a legénység életét vesztette.

A bizottság 2018-ban jelentette be, hogy a gépet egy szovjet gyártmányú BUK típusú föld-levegő rakétával lőtték le, amely a délnyugat-oroszországi Kurszkban állomásozó 53-as orosz légvédelmi dandárnál volt hadrendbe állítva.

"A tanúvallomások és más információk legújabb elemzése feltárta, hogy a DNK-ra gyakorolt orosz hatás túlmutatott a katonai kapcsolatokon"

- közölte Andy Kraag, a holland rendőrség bűnügyi osztályának vezetője.

"Az orosz kormány és a DNK vezetői közötti szoros kapcsolatok felvetik az érintettségük kérdését a gépet lelövő BUK-Telar (orosz gyártmányú légvédelmi rakétarendszer) felvonultatásában" - tette hozzá a nyomozó.

A JIT júniusban jelentette be, hogy 298 rendbeli emberölés miatt eljárást indított három orosz és egy ukrán állampolgár ellen, a perük 2020-ban kezdődik Hollandiában, feltehetően a vádlottak távollétében, mert Oroszország és Ukrajna nem adja ki a körözött állampolgárait.

A JIT honlapján több telefonszámot is közzétett, kérve tanúk jelentkezését. "Ezeken a telefonszámokon naponta vitattak meg a DNK-ra vonatkozó közigazgatási, pénzügyi és katonai kérdéseket. A JIT azt szeretné tudni, ki kivel beszélt ezekkel a vonalakon" - áll a közleményben.

A donyecki szakadárokkal kapcsolatot tartó orosz vezetők között a JIT Szerhij Akszjonovot, a Moszkva által annektált Krím félsziget vezetőjét és Vlagyiszlav Szurkovot, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik tanácsadóját nevezte meg. Az orosz vezetők Olekszandr Borodajjal, a szakadár régió "miniszterelnökével" és Ihor Hirkin "védelmi miniszterrel" álltak kapcsolatban a közlemény szerint.

Mind a lázadók, mind Moszkva többször is tagadta, hogy közük lenne a maláj utasszállító lelövéséhez. Oroszország azokat a vádakat is tagadja, amelyek szerint katonákat küldene és fegyvereket szállítana a szakadárok támogatására, és pénzelné a kelet-ukrajnai lázadókat.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön kijelentette, hogy

nem bizonyították a telefonbeszélgetésekről készült hangfelvételek hitelességét.

Sajtótájékoztatóján Marija Zaharova hangsúlyozta, hogy a világ tele van álhírekkel, így létfontosságú bizonyítani az ilyen felvételek hitelességét.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×