Infostart.hu
eur:
379.68
usd:
322.04
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Harkiv, 2014. július 22.Malajzai szakértők a Malaysia Airlines légitársaság Boeing 777-es utasszállító repülőgépének egyik darabjánál a kelet-ukrajnai Hrabove város közelében 2014. július 22-én. A repülőgép 2014. július 17-én zuhant le az oroszbarát ukrajnai szakadárok uralta donyecki területen, a fedélzetén tartózkodó 298 személyből senki sem élte túl a katasztrófát. (MTI/EPA/Robert Ghement)
Nyitókép: Malajzai szakértők a Malaysia Airlines légitársaság Boeing 777-es utasszállító repülőgépének egyik darabjánál a kelet-ukrajnai Hrabove város közelében 2014. július 22-én. A repülőgép 2014. július 17-én zuhant le az oroszbarát ukrajnai szakadárok uralta donyecki területen, a fedélzetén tartózkodó 298 személyből senki sem élte túl a katasztrófát. (MTI/EPA/Robert Ghement)

Megrázó részletek a maláj utasszállító tragédiájáról

A nemzetközi nyomozó bizottság szerint az orosz kormány a katonainál szorosabb kapcsolatban állt a kelet-ukrajnai szakadárokkal a Malaysia Airlines maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépének 2014-ben történt lelövése idején.

A Hollandia vezette bizottság (JIT) újabb hangfelvételeket tett közzé magas rangú orosz vezetők és az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság (DNK) vezetői közötti telefonbeszélgetésekről, és ismét tanúk jelentkezését kérte a tragédia körülményeinek tisztázására.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kétségbe vonta a hangfelvételek hitelességét.

2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett rakétatalálat érte a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét. A pilótafülke mellett felrobbant rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas - köztük 196 holland és 27 ausztrál -, valamint a legénység életét vesztette.

A bizottság 2018-ban jelentette be, hogy a gépet egy szovjet gyártmányú BUK típusú föld-levegő rakétával lőtték le, amely a délnyugat-oroszországi Kurszkban állomásozó 53-as orosz légvédelmi dandárnál volt hadrendbe állítva.

"A tanúvallomások és más információk legújabb elemzése feltárta, hogy a DNK-ra gyakorolt orosz hatás túlmutatott a katonai kapcsolatokon"

- közölte Andy Kraag, a holland rendőrség bűnügyi osztályának vezetője.

"Az orosz kormány és a DNK vezetői közötti szoros kapcsolatok felvetik az érintettségük kérdését a gépet lelövő BUK-Telar (orosz gyártmányú légvédelmi rakétarendszer) felvonultatásában" - tette hozzá a nyomozó.

A JIT júniusban jelentette be, hogy 298 rendbeli emberölés miatt eljárást indított három orosz és egy ukrán állampolgár ellen, a perük 2020-ban kezdődik Hollandiában, feltehetően a vádlottak távollétében, mert Oroszország és Ukrajna nem adja ki a körözött állampolgárait.

A JIT honlapján több telefonszámot is közzétett, kérve tanúk jelentkezését. "Ezeken a telefonszámokon naponta vitattak meg a DNK-ra vonatkozó közigazgatási, pénzügyi és katonai kérdéseket. A JIT azt szeretné tudni, ki kivel beszélt ezekkel a vonalakon" - áll a közleményben.

A donyecki szakadárokkal kapcsolatot tartó orosz vezetők között a JIT Szerhij Akszjonovot, a Moszkva által annektált Krím félsziget vezetőjét és Vlagyiszlav Szurkovot, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik tanácsadóját nevezte meg. Az orosz vezetők Olekszandr Borodajjal, a szakadár régió "miniszterelnökével" és Ihor Hirkin "védelmi miniszterrel" álltak kapcsolatban a közlemény szerint.

Mind a lázadók, mind Moszkva többször is tagadta, hogy közük lenne a maláj utasszállító lelövéséhez. Oroszország azokat a vádakat is tagadja, amelyek szerint katonákat küldene és fegyvereket szállítana a szakadárok támogatására, és pénzelné a kelet-ukrajnai lázadókat.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön kijelentette, hogy

nem bizonyították a telefonbeszélgetésekről készült hangfelvételek hitelességét.

Sajtótájékoztatóján Marija Zaharova hangsúlyozta, hogy a világ tele van álhírekkel, így létfontosságú bizonyítani az ilyen felvételek hitelességét.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Lejárt az utolsó nukleáris alku Oroszországgal, folytatódnak a béketárgyalások – Háborús híreink csütörtökön

Lejárt az utolsó nukleáris alku Oroszországgal, folytatódnak a béketárgyalások – Háborús híreink csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×