Infostart.hu
eur:
379.62
usd:
321.59
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Harkiv, 2014. július 22.Malajzai szakértők a Malaysia Airlines légitársaság Boeing 777-es utasszállító repülőgépének egyik darabjánál a kelet-ukrajnai Hrabove város közelében 2014. július 22-én. A repülőgép 2014. július 17-én zuhant le az oroszbarát ukrajnai szakadárok uralta donyecki területen, a fedélzetén tartózkodó 298 személyből senki sem élte túl a katasztrófát. (MTI/EPA/Robert Ghement)
Nyitókép: Malajzai szakértők a Malaysia Airlines légitársaság Boeing 777-es utasszállító repülőgépének egyik darabjánál a kelet-ukrajnai Hrabove város közelében 2014. július 22-én. A repülőgép 2014. július 17-én zuhant le az oroszbarát ukrajnai szakadárok uralta donyecki területen, a fedélzetén tartózkodó 298 személyből senki sem élte túl a katasztrófát. (MTI/EPA/Robert Ghement)

Megrázó részletek a maláj utasszállító tragédiájáról

A nemzetközi nyomozó bizottság szerint az orosz kormány a katonainál szorosabb kapcsolatban állt a kelet-ukrajnai szakadárokkal a Malaysia Airlines maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépének 2014-ben történt lelövése idején.

A Hollandia vezette bizottság (JIT) újabb hangfelvételeket tett közzé magas rangú orosz vezetők és az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság (DNK) vezetői közötti telefonbeszélgetésekről, és ismét tanúk jelentkezését kérte a tragédia körülményeinek tisztázására.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kétségbe vonta a hangfelvételek hitelességét.

2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett rakétatalálat érte a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét. A pilótafülke mellett felrobbant rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas - köztük 196 holland és 27 ausztrál -, valamint a legénység életét vesztette.

A bizottság 2018-ban jelentette be, hogy a gépet egy szovjet gyártmányú BUK típusú föld-levegő rakétával lőtték le, amely a délnyugat-oroszországi Kurszkban állomásozó 53-as orosz légvédelmi dandárnál volt hadrendbe állítva.

"A tanúvallomások és más információk legújabb elemzése feltárta, hogy a DNK-ra gyakorolt orosz hatás túlmutatott a katonai kapcsolatokon"

- közölte Andy Kraag, a holland rendőrség bűnügyi osztályának vezetője.

"Az orosz kormány és a DNK vezetői közötti szoros kapcsolatok felvetik az érintettségük kérdését a gépet lelövő BUK-Telar (orosz gyártmányú légvédelmi rakétarendszer) felvonultatásában" - tette hozzá a nyomozó.

A JIT júniusban jelentette be, hogy 298 rendbeli emberölés miatt eljárást indított három orosz és egy ukrán állampolgár ellen, a perük 2020-ban kezdődik Hollandiában, feltehetően a vádlottak távollétében, mert Oroszország és Ukrajna nem adja ki a körözött állampolgárait.

A JIT honlapján több telefonszámot is közzétett, kérve tanúk jelentkezését. "Ezeken a telefonszámokon naponta vitattak meg a DNK-ra vonatkozó közigazgatási, pénzügyi és katonai kérdéseket. A JIT azt szeretné tudni, ki kivel beszélt ezekkel a vonalakon" - áll a közleményben.

A donyecki szakadárokkal kapcsolatot tartó orosz vezetők között a JIT Szerhij Akszjonovot, a Moszkva által annektált Krím félsziget vezetőjét és Vlagyiszlav Szurkovot, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik tanácsadóját nevezte meg. Az orosz vezetők Olekszandr Borodajjal, a szakadár régió "miniszterelnökével" és Ihor Hirkin "védelmi miniszterrel" álltak kapcsolatban a közlemény szerint.

Mind a lázadók, mind Moszkva többször is tagadta, hogy közük lenne a maláj utasszállító lelövéséhez. Oroszország azokat a vádakat is tagadja, amelyek szerint katonákat küldene és fegyvereket szállítana a szakadárok támogatására, és pénzelné a kelet-ukrajnai lázadókat.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön kijelentette, hogy

nem bizonyították a telefonbeszélgetésekről készült hangfelvételek hitelességét.

Sajtótájékoztatóján Marija Zaharova hangsúlyozta, hogy a világ tele van álhírekkel, így létfontosságú bizonyítani az ilyen felvételek hitelességét.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.

Szergej Lavrov ijesztő kijelentést tett a béke esélyeiről

Ha a kijevi vezetés delegációja az ukrajnai rendezésről Abu-Dzabiban tartott tárgyalásokra a bejelentett biztonsági garanciákkal érkezett, akkor ez újfent megerősíti azt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek valójában nem kell a béke – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Adták a technológiai részvényeket, valósággal szétverték az AMD-t

Adták a technológiai részvényeket, valósággal szétverték az AMD-t

Amíg idehaza nagyon erős pozitív hangulat uralkodott szerdán és a BUX mellett három blue chip is új történelmi csúcsra emelkedett, addig Amerikában tovább folytatódott a technológiai részvények esése. Ezúttal az AMD teljesített kifejezetten gyengén, miután a vállalat által vártnál óvatosabb előrejelzések hatására 17 százalékot zuhant az árfolyam. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×