eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Brüsszel, 2018. június 28.Várhelyi Olivér nagykövet, a brüsszeli Állandó Képviselet vezetője (b) és Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Néppárt (EPP) vezetőinek ülésére az EU-tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója előtt Brüsszelben 2018. június 28-án. (MTI/EPA/Julien Warnand)
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Nem biztos, hogy lezártnak tekinthető a magyar biztosjelölés

A francia biztosjelölt leszavazása és a román belpolitikai felfordulás miatt akár több hetet is késhet az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság hivatalba lépése. Úgy tűnik, hogy a megválasztott bizottsági elnök még a magyar jelölést sem tartja lezártnak - írja a Bruxinfo.

A francia Sylvie Goulard elutasítása és a román kormány összeomlása után bizonyossá vált, hogy az Európai Parlament a tervezett október 23-i időpontban nem lesz képes szavazni a teljes Európai Bizottság jóváhagyásáról és ezért von der Leyen csapata nem léphet munkába november 1-jén. Azonban, hogy mikor, az egyelőre bizonytalan – írja a Bruxinfo.

„Három jelölt különböző okokból nem kapta meg a többségi támogatást. Ezért a jelölések Magyarország, Románia és Franciaország esetében még nem zárultak le” – jelentette ki a francia biztosjelölt múlt csütörtöki leszavazása után kiadott nyilatkozatában Ursula von der Leyen.

A kaotikus román helyzetben fordulatot jelenthet, hogy a parlament csütörtökön megbuktatta a szocialista kormányt, amely képtelen volt eddig a leendő bizottsági elnök számára elfogadható jelöltet állítani. A kormány bukásával azonban még nem tisztázódott a helyzet. Az ellenzéki jobbközép párt ugyanis bejelentette igényét a következő biztos jelölésére. Egy nevet is rebesgetnek Siegfried Muresan személyében, aki az Európai Néppárt parlamenti frakciójának egyik alelnöke. Vele probléma lehet, hogy von der Leyen a meghallgatásokon már két női jelöltet elveszített. Román oldalon ezért még befuthat az ország brüsszeli főképviselője, Luminita Odobescu, vagy egy harmadik személy is.

Emmanuel Macronnak is meg kell még neveznie jelöltjét az Európai Bizottságba, miután Sylvie Goulardot elsöprő többséggel, 82:19 arányban leszavazták második parlamenti meghallgatását követően.

És egyre inkább úgy tűnik, hogy Magyarország esetében sem tartja még elintézettnek az ügyet Ursula von der Leyen, hiába nevezte meg villámgyorsan alternatív jelöltjét a magyar kormányfő. A megválasztott elnök már találkozott is az Orbán Viktor által kiszemelt Várhelyi Olivérrel, ám

formálisan nem hagyta még jóvá a személyét.

A kivárás találgatást indított el, hogy von der Leyennek esetleg nem felel meg a magyar EU-nagykövet, vagy portfólió-cserére is készül, és ehhez bevárja az elfogadható román biztosjelölt bejelentését.

A pportál szerint a Brüsszelből érkező jelzések mindenesetre egyértelműen azt a benyomást keltik, hogy von der Leyen még nem tekinti lezártnak a magyar biztosjelölési ügyet. Nevük mellőzését kérő források emlékeztetnek rá, hogy a testület leendő német elnöke július 19-i levelében arra kérte az állam- és kormányfőket, hogy egynél több jelöltet állítsanak (lehetőség szerint egy férfit és egy nőt). "Ez még mindig érvényes" – mutatnak rá, ami arra utalhat, hogy von der Leyen a magyar miniszterelnöktől is még egy (női) nevet vár.

Ami az esetleges tárcacserét illeti, javában folyik a találgatás arról hogy a magyar biztosjelölt átvenné a közlekedést a romántól, aki cserébe a bővítést és a szomszédságpolitikát felügyelné. De még olyan verzió is kering, miszerint a már sikeres meghallgatáson túlesett szlovén biztosjelöltre osztanák a bővítést, igaz ebben az esetben már négy új meghallgatást kellene tartani. Olyan véleményt is hallani, miszerint hatásköröket vonnának el a bővítési tárcától, így gyengítve azt.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×