eur:
392.73
usd:
362.99
bux:
72132.83
2024. július 8. hétfő Ellák
Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) elnöke beszél a párt eredményváróján a lengyel parlamenti választások után Varsóban 2019. október 13-án. Az urnazárás után közölt exit pollok szerint megnyerte a lengyel parlamenti választásokat és akár egyedül is kormányt alakíthat az eddig kormányzó PiS.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka

Többséget kapott a lengyel kormánypárt - hivatalos adatok

A lengyel választás végeredménye szerint is alsóházi többséget szerzett a Jog és Igazságosság, de a szenátusban az ellenzék lehet erősebb.

A lengyel parlamenti választások hétfő este közölt hivatalos végeredménye szerint is győzött a Jog és Igazságosság (PiS) párt, amely a szavazatok 43,59 százalékával 235 mandátumra, vagyis önálló többségre tett szert a 460 fős alsóházban.

A második helyen befutó fő ellenzéki párt, a Polgári Koalíció (KO) 27,4 százalékot ért el.

A posztkommunista Baloldali Demokratikus Szövetségből (SLD), valamint kisebb balliberális tömörülésekből álló baloldali szövetség a voksok 12,56 százalékát nyerte el.

A Lengyel Parasztpártra (PSL) és a vele közös listán induló, rendszerellenes Kukiz'15 mozgalom alkotta szövetségre 8,55 százalék szavazott.

Az ötszázalékos bejutási küszöböt átlépte még a voksok 6,81 százalékával a nemzeti radikális pártok szövetsége, a Konföderáció (Konfederacja).

A 61,74 százalékos részvételi arány rekordmagas volt az 1989 utáni választások történetében.

Szenátus

A lengyel felsőházban ugyanakkor az ellenzék lehet erősebb, miután a százfős felsőházba a Jog és Igazságosság (PiS) pártnak csak 48 szenátora, valamint egy, a kormánypárthoz közeli független képviselő került be - derül ki a lengyel országos választási bizottság által közölt végeredményekből.

Az egyéni kerületekben választott felsőház többek között elutasíthatja a szejmben megszavazott törvényeket, amelyeket azonban az alsóházi többség ismét jóváhagyhat. Az alsóházban a PiS a végeredmények szerint önálló többséggel rendelkezik.

A PiS-nek 48 felsőházi mandátum jutott, ugyanennyi mandátumra tettek szert az ellenzéki tömörülések is. Közülük a Polgári Koalíciónak (KO) 43 mandátuma van, a Lengyel Parasztpárt (PSL) listájáról hárman, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) listájáról pedig ketten kerültek be. Emellett négy független szenátort is megválasztottak, közülük hármat az ellenzékhez, egyet pedig a PiS-hez közelinek tartanak.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. július 7. 20:59
×
×
×
×