Infostart.hu
eur:
364.31
usd:
316.13
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Brüsszel, 2018. július 11.Donald Trump amerikai elnök (b) és Recep Tayyip Erdogan török elnök a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének első napján, 2018. július 11-én. (MTI/EPA/Ian Langsdon)
Nyitókép: MTI/EPA/Ian Langsdon

Nem hagyják magukra a szíriai kurdokat - állítja az amerikai elnök

Közben a török parlament újabb egy évvel meghosszabbította a török hadsereg szíriai és iraki műveleteire adott mandátumot, így nyitva hagyta az utat a küszöbönálló, ezúttal az észak-szíriai kurd fegyveres koalíció ellen indítandó katonai beavatkozás előtt. A Fehér Ház pedig bejelentette, hogy november 13-án Washingtonba látogat Recep Tayyip Erdogan török államfő.

Donald Trump amerikai elnök Törökország várható észak-szíriai offenzívája fényében a Twitter közösségi portálon megerősítette, hogy az amerikai katonák valószínűleg elhagyják Szíriát, de - mint fogalmazott: "szó sincs róla, hogy magukra hagynánk a kurdokat, akik különleges emberek és kiváló harcosok".

A mikroblogban Donald Trump közölte:

Washington anyagi eszközökkel és fegyverekkel támogatja majd a szíriai kurdokat.

Az elnök "nagyon jónak" minősítette az amerikai-török viszonyt, kiemelve a jó kereskedelmi kapcsolatokat, megemlítve azt, hogy a szíriai Idlíb tartományban török segítséggel sikerült életeket menteni, és Ankara segített abban is, hogy Andrew Brunson amerikai lelkipásztor épségben visszatérhessen az Egyesült Államokba.

Trump ugyanakkor leszögezte: Törökország, ahol nagy lélekszámú kurd közösség él, tisztában van azzal, hogy "bármilyen szükségtelen és nem kikényszerített" harc feldúlja majd a gazdaságát és árt nagyon törékeny nemzeti valutájának.

Az amerikai elnök egy nappal azt követően tette közzé újabb Twitter-bejegyzését Szíriáról és Törökországról, hogy a gazdasága teljes tönkretételével és megsemmisítésével fenyegette meg Ankarát, miután Törökország összevonta csapatait és közölte, készen áll az észak-szíriai hadműveletre. A Fehér Ház vasárnap este közleményben jelentette be, hogy nem támogatja a várható török hadműveleteket Észak-Szíriában, és - ahogyan Stephanie Grisham szóvivőnő fogalmazott - "nem is bonyolódik bele".

Az amerikai katonák hétfőn meg is kezdték a kivonulást Szíria északkeleti vidékeiről.

A Pentagon szintén hétfőn azt erősítette meg, hogy az Egyesült Államok nem helyesli Törökország várható offenzíváját, és ezt az amerikai hadsereg semmiféle módon nem támogatja katonailag. Jonathan Hoffman, a Pentagon szóvivője közölte, hogy Mark Esper védelmi miniszter és Mark Milley, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője tudatta török partnereivel, hogy "egyoldalú akciók kockázatot jelentenek Törökország számára".

A szíriai csapatkivonásra az amerikai politikusok - demokraták és republikánusok egyaránt - éles bírálattal reagáltak.

Volt, köztük például Lindsey Graham dél-karolinai szenátor, aki szerint az Egyesült Államok távozása lehetőséget teremt az Iszlám Állam terrorszervezet dzsihadistáinak, hogy újraszerveződjenek, mások pedig - így Elizabeth Cheney wyomingi képviselő - azt vetették Donald Trump szemére, hogy cserben hagyja a kurd harcosokat, akik az Egyesült Államok szoros és megbízható szövetségesei voltak a dzsihadisták elleni harcban és az Iszlám Állam úgynevezett "kalifátusának" felszámolásában.

Újabb felhatalmazás a török csapatoknak

A török parlament újabb egy évvel meghosszabbította kedden a török hadsereg szíriai és iraki műveleteire adott mandátumot, így nyitva hagyta az utat a küszöbönálló, ezúttal az észak-szíriai kurd fegyveres koalíció ellen indítandó katonai beavatkozás előtt.

A felhatalmazást 2014 óta minden évben elfogadják a képviselők. A mostani javaslat volt a második, amelyet - a végrehajtó elnöki rendszer tavaly július 9-ei életbe lépését követően - Recep Tayyip Erdogan török államfő nyújtott be a törvényhozásnak, így a felhatalmazás is őt illeti meg. Az újabb mandátummal a hadsereg 2020. október 30-ig folytathat offenzívát Szíriában és Irakban.

Közben a Fehér Ház bejelentette, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő november 13-án Washingtonba utazik.

Címlapról ajánljuk
Kós Hubert Európa-bajnok lett 200 méter háton az úszó-Eb-n

Kós Hubert Európa-bajnok lett 200 méter háton az úszó-Eb-n

Kós Hubert ezúttal is elmaradt a világcsúcstól, de fölényesen nyert, először lett Európa-bajnok ebben a számban a vizes Eb-n. Milák Kristóf országos csúccsal bronzérmes lett a „királyszámban”, 100 méteres gyorsúszásban, ő a valaha volt első magyar, aki 47 másodperc alatt (46.86) úszta le a 100 gyorsot. Sárkány Zalán országos csúccsal bronzérmes lett 800 méter gyorson, Jackl Vivien 4. lett a 400 méteres vegyesúszás döntőjében, országos csúccsal 6. a magyar női 4x100-as gyorsváltó.

Rendkívüli intézkedést jelentett be Magyar Péter Paksról

Egy dunai fenékküszöb azonnali építését rendelte el a kormány hosszú távú megoldásként, és készenlétbe helyeztek két 80 méteres bárkát, amit ideiglenes intézkedésként elsüllyesztenek, ha kell, a Duna vízszintjének emelése érdekében – jelentette be a miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×