eur:
408.06
usd:
374.99
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
A török hadsereg és a Szabad Szíriai Hadsereg nevű mérsékelt ellenzéki milícia katonái az észak-szíriai Manbidzs közelében 2018. december 29-én. A szíriai hadsereg az előző napon közölte, hogy a Manbidzsban állomásozó Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia kérésére vonultak be csapataik a városba, hogy megvédje Manbidzsot a török fenyegetésektől. A YPG nem sokkal az után kérte erre a szíriai kormányt, hogy a Fehér Ház december 19-én hivatalosan bejelentette: kivonja a Szíria területén - köztük Manbidzsban - állomásozó mintegy 2000 katonáját az országból. A Bassár el-Aszad szíriai elnökkel szövetséges Oroszország ugyanakkor üdvözölte a szíriai hadsereg bevonulását Manbidzsba.
Nyitókép: MTI/EPA

Mindenki feszülten figyel, mi lesz az amerikai kivonulás után

Az amerikai erők megkezdték a kivonulást Északkelet-Szíriából, miután Washington bejelentette: nem bonyolódik bele szíriai szövetségese, a helyi kurd fegyveres koalíció ellen indítandó török hadműveletbe - közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn. Donald Trump amerikai elnök kiállt a döntés mellett, amelyet a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) kurd vezetésű szíriai ernyőszervezet ugyanakkor "hátba szúrásként " értékelt.

Erdogan vasárnap este telefonon beszélt Trumppal az Eufrátesz folyótól keletre közösen létrehozandó szíriai biztonsági övezetről, miután közölte: országa elégedetlen a folyamat előrehaladtával, a közös járőrtevékenység időhúzás, ezért Ankara nemzetbiztonsági okokból akár rövid időn belül hadműveletet indíthat a térségben.

Nem sokkal ezt követően Stephanie Grisham, a Fehér Ház szóvivője vasárnap esti közleményében bejelentette: Washington nem támogatja és nem bonyolódik bele a várható török hadműveletekbe Észak-Szíriában .

"Törökország nemsokára megindítja régóta tervezett hadműveletét Észak-Szíriában. Az Egyesült Államok fegyveres erői ezt nem támogatják, nem is bonyolódnak bele, és mivel az Iszlám Állam kalifátusát már legyőzték, az Egyesült Államok hadereje a közvetlen térségben többé már nem lesz jelen" - fogalmazott aközleménye.

Törökország terrorszervezetnek tartja a határ túloldalát ellenőrző Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciát, amely a Washington támogatta SDF gerincét alkotja. Ankara szerint az YPG kapcsolatban áll a törökországi szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK).

Washington viszont a szíriai kurdokra, mint legmegbízhatóbb harcosokra támaszkodott az Iszlám Állam elleni harcában. Több mint ezer amerikai katona állomásozik Szíria északkeleti területein, akik szorosan együttműködnek a kurd harcosokkal.

Az amerikai elnök hétfőn Twitter-bejegyzéseiben kiállt a döntés mellett. Egyebek között azt írta: "ideje, hogy kivonjuk magunkat ezekből a nevetséges, véget nem érő, sok esetben törzsi háborúkból, és hazahozzuk a katonáinkat".

"Harcolni fogunk ott, ahol érdekünkben áll, és csakis a győzelemért fogunk harcolni"

- szögezte le.

Trump mikroblog-bejegyzéseiben élesen bírálta az európai országokat, azt állítva, hogy megtagadták a tőlük érkező, jelenleg fogva tartott dzsihadisták visszafogadását.

Az SDF szerint az Egyesült Államok hétfői bejelentéséve"hátba szúrta" a szervezetet. "Biztosítékokat kaptunk a Egyesült Államoktól, hogy nem enged semmilyen török katonai műveletet a régió ellen" - mondta az al-Hadasz televíziós csatornának adott interjúban Kino Gabriel SDF-szóvivő. A szíriai kurd erők megerősítették, hogy az amerikai erők elkezdtek kivonulni Északkelet-Szíriából.

Az amerikai koalíciós erők hajnalban kezdtek el kivonulni Rász-el-Ainból és az észak-szíriai Rakka tartományban, a szíriai-török határ közelében található, stratégiai Tell-Abjad városából - jelentette a szíriai polgárháború eseményeiről 2011 óta kiterjedt aktivistahálózata révén rendszeresen beszámoló Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet, amely egy "totális háború" veszélyére figyelmeztetett.

Az OSDH becslése szerint az SDF az Iszlám Állam 10 ezer harcosát ejtette foglyul az elmúlt években. Az SDF szerint dzsihadista vezetők továbbra is rejtőzködnek a térségben, és terrorista sejtjeik ki fogják szabadítani mintegy 12 ezer társukat a börtönökből, illetve családtagjaikat a táborokból. Erdogan szerint azonban a fogva tartott dzsihadisták számára vonatkozó állítások túlzóak.

Az Iszlám Állam 2014 nyarán kiterjedt területeket foglalt el Irakban és a szomszédos Szíriában, mára azonban katonai vereséget szenvedett. Az Egyesült Államok és nemzetközi koalíciós partnerei még abban az évben nagyszabású műveletet indítottak a dzsihadista szervezet felszámolása érdekében.

Moszkva és Brüsszel is megszólalt

Oroszország, Bassár el-Aszad szíriai elnök szövetségese reményének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Törökország tiszteletben tartja Szíria területi épségét. Oroszország arra hívja fel Törökországot, hogy tartózkodjon az olyan lépésektől, amelyek akadályoznák a szíriai rendezést, és bízik benne, hogy a Szíria északkeleti részén tervezett hadművelete során tiszteletben fogja tartani az arab ország területi és politikai épségét - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak hétfőn Moszkvában.

Maja Kocijancic, az EU külügyi szolgálatának szóvivője hétfőn közölte: az Európai Unió határozottan ellenzi a bejelentett török hadműveleteket Észak-Szíriában, mert a katonai beavatkozás aláásná a helyzet rendezését szolgáló politikai erőfeszítéseket és súlyosbítaná a civilek szenvedését. "A fegyveres konfliktus kiújulása nem csupán a szíriai polgárok szenvedésének fokozódását vonná maga után, illetve azt, hogy sokan ismét kénytelenek lennének elhagyni otthonukat, de súlyosan ártana a konfliktus megoldását célzó politikai erőfeszítéseknek is" - mondta.

Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő hétfői Twitter-üzenetében úgy fogalmazott, hogy

"Törökország nem vetett szemet senkinek sem a földjére".

Hozzátette, hogy az Ankara által kialakítandó biztonsági övezetnek Szíria területi integritásának keretein belül két célja van: az egyik a határ biztosítása a terroristák felszámolásával, a másik a szíriai menekültek hazatérésének szavatolása.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×