Egyrészt a helyiek bizalmatlansága, másrészt pedig az afrikai ország több tartományában uralkodó rossz biztonsági helyzet miatt

a hatékony oltóanyagok ellenére az ebolát egyelőre nem sikerült megfékezni.

Kongóban számos lázadó csoport harcol egymással, a milíciák összecsapásai pedig súlyosan érintik az ebola sújtotta területeket is. A fegyveresek a köztük lévő etnikai konfliktusok mellett elkeseredetten küzdenek a földterületek, valamint az ásványkincsek – főleg a kobalt és az arany – kitermelésének az ellenőrzéséért is.

Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) júliusban arra figyelmeztetett, hogy

a járványban megbetegedettek között tízből átlagosan három gyerek.

A szervezet számításai szerint költségvetése megháromszorozására lenne szüksége ahhoz, hogy fel tudja venni a harcot a járvánnyal.

Az eddigi legsúlyosabb ebolajárvány legalább 11 ezer ember életét követelte 2013-2016-ban Nyugat-Afrikában, a mostanit pedig, amely tavaly augusztusban tört ki Kongóban, már a második legpusztítóbb ebolajárványnak tartják. A vírust 1976-ban, a Kongó keleti felében található Ebola folyó melletti településeken észlelték először. Természetes hordozói egyelőre nem ismertek, a legvalószínűbb terjesztői denevérek lehetnek. A kór fertőzött ember vagy állat vérével vagy testnedvével való közvetlen érintkezés által terjed. A betegség súlyos vérzéssel jár, a halálozási arány egyes esetekben akár 90 százalékos is lehet.