eur:
408.06
usd:
374.99
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
A kormányfői és pártelnöki tisztségért induló Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor frontembere londoni kampányrendezvényén 2019. június 12-én, öt nappal az után, hogy Theresa May távozott a kormány és a Konzervatív Párt éléről. May azért mondott le, mert nem tudott megállapodásra jutni az ellenzékkel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Óriási tiltakozás Boris Johnson lépése ellen

Szerda éjfélig több mint egymillióan írtak alá petíciót a brit parlament ülésezésének szeptember közepétől október közepéig tartó felfüggesztése ellen.

II. Erzsébet brit királynő szerdán jóváhagyta Boris Johnson miniszterelnök tervét, nevezetesen, hogy függesszék fel a parlament ülésezését egy bő hónapra, október 14-ig - adták hírül a királynő tanácsadói.

"A parlamentet nem szabad elnapolni vagy feloszlatni, míg megfelelő mértékben meg nem hosszabbították az 50. cikkely időtartamát vagy az Egyesült Királyság vissza nem vonta kilépési szándékát az Európai Unióból"

- olvasható a petíció szövegében, amelyet egy nappal Johnson bejelentése előtt indítottak, miszerint kezdeményezi az uralkodónál a parlamenti munka felfüggesztését október közepéig.

A bírálók szerint a szokatlanul hosszú szünettel Johnson lényegében megfosztja a képviselőket attól, hogy jogszabályok révén kikényszerítsék a brexit október 31-én esedékes határidejének újbóli elhalasztását.

Boris Johnson határozott álláspontja, hogy a brit EU-tagság - "ha törik, ha szakad" - megszűnik október utolsó napján, akár sikerül újratárgyalni az elődje, Theresa May által az Európai Unióval elért, ám a parlament és a jelenlegi kabinet által az ír-északír határellenőrzés elkerüléséről szóló tartalékmegoldás miatt elvetett megállapodást, akár nem. Johnson ugyanakkor tagadta szerdán, hogy lépése a megállapodás nélküli brit távozást célozza. Mint mondta, van elég ideje a parlamentnek megfontolni a kilépést akár az október 17-18-i EU-csúcstalálkozó előtt, akár utána.

Az alsóházban többségben vannak a megállapodás nélküli brexitet elutasító képviselők, a Konzervatív Párt pedig kisebbségben, az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső támogatásával kormányoz, és így is csak egyfős többséggel.

Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezetője botránynak nevezte a kényszerszünetet, s Johnson szemére vetette, hogy a demokráciát akarja tönkrezúzni a megállapodás nélküli Brexit kikényszerítésével.

John Bercow házelnök pedig "alkotmányos gyalázatként" jellemezte a helyzetet. Szerinte "teljesen nyilvánvaló", a kormányfő azt akarja megakadályozni, hogy a parlament megvitathassa a brexitet, és teljesítse kötelességét az ország sorsának alakításáról.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×