eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Boris Johnson brit miniszterelnököt ábrázoló maszkban jelképesen ássa a sírját egy tiltakozó egy Nyugodj békében, brit demokrácia! feliratú sírkő előtt a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. közelében 2019. augusztus 28-án.
Nyitókép: Boris Johnson brit miniszterelnököt ábrázoló maszkban jelképesen ássa a sírját egy tiltakozó egy "Nyugodj békében, brit demokrácia!" feliratú "sírkő" előtt a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. közelében 2019. augusztus 28-án. MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

II. Erzsébet királynő jóváhagyta Boris Johnson tervét a parlamenti szünetre

II. Erzsébet brit királynő jóváhagyta Boris Johnson brit miniszterelnök tervét, nevezetesen, hogy függesszék fel a parlament ülésezését egy bő hónapra, október 14-ig - adták hírül szerda délután a királynő tanácsadói.

A közlés szerint a brit törvényhozás munkáját szeptember 9-től vagy 12-től függesztik fel.

Boris Johnson szerda délelőtt kérelmezte a parlamenti munka felfüggesztését a királynőtől, ami ellenzéki képviselők szerint kísérlet arra, hogy a parlament ne tudja megakadályozni a megállapodás nélküli brit kilépést az Európai Unióból.

A nyári törvényhozási szünet szeptember 3-án ér véget, így hat vagy kilenc nap múlva ismét szünetel a parlamenti munka október közepéig.

A bírálók szerint a szokatlanul hosszú szünettel Johnson lényegében megfosztja a képviselőket attól, hogy jogszabályok révén kikényszerítsék a Brexit október 31-én esedékes határidejének újbóli elhalasztását.

Boris Johnson határozott álláspontja, hogy a brit EU-tagság - "ha törik, ha szakad" - megszűnik október utolsó napján, akár sikerül újratárgyalni az elődje, Theresa May által az Európai Unióval elért, ám a parlament és a jelenlegi kabinet által az ír-északír határellenőrzés elkerüléséről szóló tartalékmegoldás miatt elvetett megállapodást, akár nem. Johnson ugyanakkor tagadta szerdán, hogy lépése a megállapodás nélküli brit távozást célozza. Mint mondta, van elég ideje a parlamentnek megfontolni a kilépést akár az október 17-18-i EU-csúcstalálkozó előtt, akár utána.

Az alsóházban többségben vannak a megállapodás nélküli Brexitet elutasító képviselők, a Konzervatív Párt pedig kisebbségben, az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső támogatásával kormányoz, és így is csak egyfős többséggel.

A parlamenti ülésszak felfüggesztése mindazonáltal gyakori a brit politikában ősszel,

a három nagy párt kongresszusának idejére szólóan. Idén az első intervallum, a Brexit-ellenes Liberális Demokratáké szeptember 14-én kezdődik, a sort pedig a Boris Johnson vezette Konzervatív Párté zárja az október 2-án véget érő tanácskozással. A parlament tehát 12 nappal később ül össze újra.

Az AP amerikai hírügynökség megjegyzi, hogy a királynői jóváhagyás nem volt váratlan. Az uralkodó hajlíthatatlanul távol tartja magát a politikától, különösen a pártpolitikától, és jelképes szerepe azt diktálja, hogy rendre elfogadja a kormány kérését.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×