Noha tagadja, hogy a parlament felfüggesztetésével a megállapodás nélküli brexit akadálytalansága lenne a célja Boris Johnsonnak, "attól ez még egy opció marad" - véledett az InfoRádióban Szabó Barnabás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

"Kevés idő marad így arra, hogy érdemben megváltozzon a dolgok menete október második felében" - utalt arra, hogy október 14-ig tart a felfüggesztés, 31-én pedig mindenképpen ki kell lépnie Nagy-Britanniának az Európai Unióból.

Boris Johnsonnak szerinte az is

célja lehet, hogy előre hozott választást provokáljon ki "maga ellen", hiszen szeptember 3-tól még egy hétig ülésezni fog a parlament, ez az idő pedig pont elég egy bizalmatlansági indítványra.

Jelen állás szerint nem függ össze a brexit és az előre hozott választás kérdése, tehát a kilépés akkor is megtörténik, ha közben belpolitikai válság van a szigetországban.

A parlament felfüggesztésének egy másik következménye a szakértő szerint, hogy

a kilépés előtti egy hónapban ha bármiről is tárgyal Boris Johnson az Európai Unióval, az ügyben a miniszterelnököt egyszerűen nem lehetne számon kérni, nincs ilyen fórum.

"Lenne egy alkotmányosan üres időszak, amikor a kormány kis túlzással azt csinál, amit akar. Persze meg lehet szavazni októberben is bármit, de akkor bonyolódik a helyzet, ha a képviselők át akarják venni a kezdeményezést a kormánytól" - fejtegette Szabó Barnabás.

Az előre hozott választásoknak egyébként szerinte az volna az értelme, hogy Boris Johnson azon olyan, masszív többséget szerezzen, amivel ki tudja vezetni az országot az Európai Unióból, ebben viszont komoly bizonytalansági tényező, hogy a kilépési dátum nagyon közel van. Arról nem is beszélve, hogy

Nigel Farage Brexit pártjával kellene osztozkodnia a hatalomban Boris Johnsonnak

- tette hozzá a kutató.