Infostart.hu
eur:
387.37
usd:
331.71
bux:
117385.41
2026. január 12. hétfő Ernő
2015. január 14-én a tuniszi elnöki palotában készített kép Bédzsi Káid esz-Szebszi tunéziai elnökről. Az államfő 2019. július 25-én, 92 éves korában elhunyt.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Messzara

Mire végigolvassák a szavazólapot, lemegy a nap

Tunéziában 26 elnökjelölt - 24 férfi és 2 nő - közül kell választani. 71 jelentkezőt még így is kizártak az indulásból.

Huszonhat személynek, köztük két nőnek a jelöltségét hagyta jóvá szerdán a tunéziai választási bizottság a szeptember 15-re kitűzött államfőválasztásra.

A testület közlése szerint a voksoláson indulni szándékozó 71 személy jelentkezését kizárták.

A ringbe szállók között van Jusszef Sahíd miniszterelnök, Mehdi Dzsomaa volt kormányfő, Abdel-Fattáh Muru, az országban befolyásos mérsékelt iszlamista Ennahda mozgalom alelnöke, illetve Abdel-Karím Zabídi volt tunéziai védelmi miniszter is, aki a szerdán lemondott tisztségéről. A választási megmérettetésben részt vesz Monszef Marzúki korábbi elnök és Nabíl Karui üzletember, a Nesszma TV televízió tulajdonosa is.

A két női elnökjelölt Szalma Lumi volt turisztikai miniszter és Abír Musszi, a 2011-ben elűzött Zin el-Abidin ben Ali exelnök elkötelezett híve.

Tunéziában az eredetileg november 17-re kiírt elnökválasztást azt követően hozták előre szeptember 15-re, hogy július 25-én 92 éves korában meghalt Bédzsi Káid esz-Szebszi, az észak-afrikai ország első demokratikusan megválasztott államfője.

Széles körben úgy tartják, hogy Tunézia esete az egyetlen valódi sikertörténete a 2011-es arab tavasznak,

amelynek során elűzték a hatalomból az autokratikus eszközökkel irányító Zin el-Abidin ben Ali elnököt, aki 1987 óta állt az állam élén - emlékeztetett jelentésében a dpa német hírügynökség. Az országnak új alkotmánya lett, és 2011-ben, majd 2014-ben is demokratikus választásokat tartottak.

Az arab tavasznak köszönhető kedvező politikai fejleményeket azonban nem kísérte gazdasági fejlődés, és az utóbbi években egyre nőtt az elégedetlenség, sokasodtak az utcai tüntetések, miután egyetlen kormány sem volt képes rendezett viszonyokat teremteni a gazdaságban.

A parlamenti választásokat október 6-ára tűzték ki.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Trump újra nekiment a Fednek, miközben egyre feszültebb a helyzet Iránban - Mi történik a piacokon?

Trump újra nekiment a Fednek, miközben egyre feszültebb a helyzet Iránban - Mi történik a piacokon?

Az elmúlt héten a geopolitikai hírekre figyeltek a befektetők, és úgy tűnik, hogy ez ezen a héten sem lesz másképp, hiszen a hetek óta tartó iráni tüntetések miatt Donald Trump állítólag katonai beavatkozást fontolgat az országban. Eközben az tőzsdékre nyomást helyez, hogy az amerikai jegybank elnöke ellen büntetjogi vizsgálat indult, amit Jerome Powell Donald Trump nyomásgyakorlásának és megfélemlítésének nevezett. Az ázsiai piacok eközben kis emelkedést mutattak, Európában pedig csak oldalaztak a tőzsdék, az USA-ban viszont érdemi hangulatromlás figyelhető meg, eközben nagyon komoly ralit láthatunk a nemesfémeknél: az arany és az ezüst is új csúcsra száguldott. Itthon mérsékelt elmozdulásokkal telt a nap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×