eur:
402.2
usd:
370.97
bux:
90304.4
2025. március 31. hétfő Árpád
2015. január 14-én a tuniszi elnöki palotában készített kép Bédzsi Káid esz-Szebszi tunéziai elnökről. Az államfő 2019. július 25-én, 92 éves korában elhunyt.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Messzara

Mire végigolvassák a szavazólapot, lemegy a nap

Tunéziában 26 elnökjelölt - 24 férfi és 2 nő - közül kell választani. 71 jelentkezőt még így is kizártak az indulásból.

Huszonhat személynek, köztük két nőnek a jelöltségét hagyta jóvá szerdán a tunéziai választási bizottság a szeptember 15-re kitűzött államfőválasztásra.

A testület közlése szerint a voksoláson indulni szándékozó 71 személy jelentkezését kizárták.

A ringbe szállók között van Jusszef Sahíd miniszterelnök, Mehdi Dzsomaa volt kormányfő, Abdel-Fattáh Muru, az országban befolyásos mérsékelt iszlamista Ennahda mozgalom alelnöke, illetve Abdel-Karím Zabídi volt tunéziai védelmi miniszter is, aki a szerdán lemondott tisztségéről. A választási megmérettetésben részt vesz Monszef Marzúki korábbi elnök és Nabíl Karui üzletember, a Nesszma TV televízió tulajdonosa is.

A két női elnökjelölt Szalma Lumi volt turisztikai miniszter és Abír Musszi, a 2011-ben elűzött Zin el-Abidin ben Ali exelnök elkötelezett híve.

Tunéziában az eredetileg november 17-re kiírt elnökválasztást azt követően hozták előre szeptember 15-re, hogy július 25-én 92 éves korában meghalt Bédzsi Káid esz-Szebszi, az észak-afrikai ország első demokratikusan megválasztott államfője.

Széles körben úgy tartják, hogy Tunézia esete az egyetlen valódi sikertörténete a 2011-es arab tavasznak,

amelynek során elűzték a hatalomból az autokratikus eszközökkel irányító Zin el-Abidin ben Ali elnököt, aki 1987 óta állt az állam élén - emlékeztetett jelentésében a dpa német hírügynökség. Az országnak új alkotmánya lett, és 2011-ben, majd 2014-ben is demokratikus választásokat tartottak.

Az arab tavasznak köszönhető kedvező politikai fejleményeket azonban nem kísérte gazdasági fejlődés, és az utóbbi években egyre nőtt az elégedetlenség, sokasodtak az utcai tüntetések, miután egyetlen kormány sem volt képes rendezett viszonyokat teremteni a gazdaságban.

A parlamenti választásokat október 6-ára tűzték ki.

Címlapról ajánljuk
Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

A Magyar Külügyi Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján elhangzott, hogy az ukrán uniós csatlakozás teljes költsége öt év alatt majdnem két és fél ezer milliárd euróba kerülne, ami az Európai Unió 2025-ös költségvetésének több mint 12,5-szerese. A részletekről Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója számolt be az InfoRádióban.

Salát Gergely: kifulladt az eddigi kínai növekedési modell, váltásra van szükség

Belső gazdasági problémákkal küzd Kína, paradigmaváltásra van szükség, ami a híresen nagy megtakarításokkal rendelkező lakosságot is komolyan érinti – erről beszélt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az InfoRádióban. Salát Gergely elmondta: a kínai vállalatok a bizonytalanságok ellenére hosszú távra terveznek Magyarországon.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
A magyar tőzsde sem úszta meg az esést

A magyar tőzsde sem úszta meg az esést

Nagyobb eséssel indult a hét az ázsiai tőzsdéken, ezt követően pedig Európában is lefelé vették  az irányt a részvényindexek, miután a piaci szereplőket általánosságban az amerikai recessziós félelmek, illetve a szerdán élesedő vámok aggasztják. Egy ilyen bizonytalan környezetben megfelelő menekülőeszköz az arany: a nemesfém jegyzése ennek megfelelően hétfő reggel újabb történelmi csúcsot ért el. Gazdasági események szempontjából a német kiskereskedelmi forgalom, valamint olasz és német inflációs adatokra ajánlott figyelni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×