Infostart.hu
eur:
391.9
usd:
339.02
bux:
123130.87
2026. március 20. péntek Klaudia
2015. január 14-én a tuniszi elnöki palotában készített kép Bédzsi Káid esz-Szebszi tunéziai elnökről. Az államfő 2019. július 25-én, 92 éves korában elhunyt.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Messzara

A világ második legidősebb vezetője hunyt el

Meghalt Bédzsi Káid esz-Szebszi tunéziai elnök - jelentette be az észak-afrikai ország elnöki hivatala csütörtökön.

Tunézia államfőjét szerda este szállították be egy tuniszi katonai kórházba, ahol az intenzív osztályon ápolták.

A 92 éves politikus már június végén is töltött néhány napot kórházban súlyos betegség miatt. Halála előtt még aláírta azt az elnöki rendeletet, amellyel elindították az előkészületeket az év második felére tervezett parlamenti - és elnökválasztásra.

Bédzsi Káid esz-Szebszi volt a világ egyik idősebb vezetője, csak II. Erzsébet királynő előzte meg. Ugyanakkor ő volt az első tunéziai elnök, akit demokratikusan megválasztottak. 2014-ben jutott hatalomra, három évvel Ben Ali bukása után.

Egy tavaly készített, a párizsi France 24-nek adott interjújában arról beszél, hogy országa elindult a demokratikus úton, ami jelzi azt is, hogy Tunézia fontosnak tartja a nők jogainak védelmét. Szebszi javaslatára törölték el például 2017-ben azt a több évtizedes korlátozást, amely szerint muszlim nők nem köthettek házasságot nem muszlim férfiakkal. Egy évvel később pedig olyan jogszabályt terjesztett elő, amelynek értelmében nők és férfiak egyenlő arányban örökölhetnek.

Tunéziában 2015. novembere óta van érvényben rendkívüli állapot a terrorveszély miatt. Az intézkedést az elnöki őrség egyik autóbusza ellen végrehajtott, 13 halálos és 20 sebesült áldozatot követelő támadás után vezették be. A merényletért az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta a felelősséget. Az ország belső helyzetére hatással van a szomszédos Líbiában dúló polgárháború is.

Széles körben úgy tartják, hogy Tunézia az egyetlen valódi sikertörténete a 2011-es "arab tavasznak", amelynek során elűzték a hatalomból az autokratikus eszközökkel irányító Zin el-Abidin ben Ali elnököt, aki 1987 óta állt az állam élén. Az országnak új alkotmánya lett, és 2011-ben, majd 2014-ben is demokratikus választásokat tartottak.

Az arab tavasznak köszönhető politikai előrelépéseket azonban nem kísérte gazdasági fejlődés, és az utóbbi években nőtt az elégedetlenség, sokasodtak az utcai tüntetések, miután egyetlen kormány sem volt képes rendezett viszonyokat teremteni a gazdaságban. A munkanélküliségi ráta mára 15 százalékra emelkedett a 2010-es 12 százalékról a gyenge növekedés és a befektetések alacsony szintje miatt.

Címlapról ajánljuk
„Ez már nem regionális, hanem globális konfliktus” – Szakértő: Irán sem fog félmunkát végezni

„Ez már nem regionális, hanem globális konfliktus” – Szakértő: Irán sem fog félmunkát végezni

„Nagyon sok olyan ember van, aki úgy gondolkodik, hogy megtámadták a hazáját, ezért bosszút állnak. Ez benne van a vallásban is, és számolni kell azzal, hogy Európában terrortámadásokat fognak végrehajtani, elsősorban amerikai és izraeli érdekeltségek ellen” – egyebek között erről beszélt az iráni háborúval kapcsolatban Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban.

Orbán Viktor Brüsszelben: dögönyözések, szurkálások és trancsírozások ellenére kitartottunk az álláspontunk mellett

Orbán Viktor szerint „azt remélik az EU-csúcs résztvevői, hogy Magyarországon politikai változás lesz”, olyanok jutnak hatalomra, akik mindent megtesznek, amit Brüsszel kér. A miniszterelnök szerint április 12-én lesz majd a második csata.
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Gyorsan elfogyott a lendület a tőzsdéken, csapkodás az olajpiacon

Gyorsan elfogyott a lendület a tőzsdéken, csapkodás az olajpiacon

A tőzsdei hangulatot alapvetően továbbra is a közel-keleti háború és ezen keresztül az energiasokk mozgatja, a befektetők azt árazzák, hogy az iráni konfliktus nyomán megugró olajárak ismét felhajthatják az inflációt, ronthatják a növekedési kilátásokat és szűkíthetik a jegybankok mozgásterét. A hangulatot kezdetben javította, hogy az olajár visszább húzódott, miután az Egyesült Államok és szövetségesei a hormuzi szállítások biztosításán és a kínálati nyomás enyhítésére tett lépésekről számoltak be, de később újra emelkedni kezdett az olajár, ami a részvénypiacokra is nyomást helyzett. Az európai tőzsdék a tegnapi esésből kezdetben felpattantak, de a nyitás távolodva szép lassan elolvadt az emelkedés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×