eur:
408.02
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Kiel, 2017. április 21.Ursula von der Leyen német védelmi miniszter látogatást tesz a német különleges haditengerészeti erők kieli támaszpontján 2017. április 21-én. (MTI/EPA/David Hecker)
Nyitókép: MTI/EPA/David Hecker

Feledy Botond: ez jó kezdet, de szükség lesz a hídépítésre az EB-vel

A két legfontosabb intézmény élére kinevezett személy kiválasztásakor a Berlin-Párizs tengely érdeke érvényesült - mondta Feledy Botond külpolitikai elemző az InfoRádióban.

Sok évtizede nem volt az Európai Bizottságnak német vezetője, ez jelenthet esélyt arra is, hogy az integráció újabb lendületet kapjon, illetve hogy Párizs és Berlin is magáénak érezhesse ezt a kezdeményezést - mondta Feledy Botond.

A külpolitikai elemző úgy fogalmazott, hogy bár a jelöltlistán voltak bolgár és szlovák nevek, ez kevés volt ahhoz, hogy a kelet-európai országok úgymond befuthassanak.

"Még csak 30 év telt el a rendszerváltás óta, hogy a Nyugat-Európában sokkal hosszabb ideje létező diplomatagenerációt kineveljük.

Az érdekérvényesítést tehát még tovább kell erősíteni, csakúgy, mint az együttes fellépést is".

Ahogy az unió legfontosabb döntéseinél lenni szokott, mindenkinek fájó a kompromisszum, hiszen a németeknek az Európai Központi Bankot Olaszország (Mario Draghi eddigi elnök) után Franciaországnak engedni (következő vezetője a francia Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap, az IMF vezérigazgatója lesz), ez sem egy triviális döntés.

Ahogy egy németet az Európai Bizottság élére kinevezni, ami pedig francia vagy akár kelet-európai szemmel nézve is erős kompromisszum. Nem beszélve arról, hogy a külügyi főképviselői posztot megint egy déli ország (Spanyolország) fogja betölteni. A Benelux-államok pedig hagyományosan jól szerepelnek, Belgiumban például bőven lehet kompromisszum-kultúrát tanulni, úgyhogy nem véletlen, hogy mindig van befutó onnan is - mutatott rá Feledy Botond.

Archív képek Christine Lagarde-ról a Nemzetközi Valutaalap (IMF) francia vezérigazgatójáról, Ursula von der Leyen német védelmi miniszterről, Josep Borrell spanyol külügyminiszterről és Charles Michel belga miniszterelnökről (b-j). Az Európai Tanács döntött az EU vezetői tisztségeinek betöltéséről az Európai Unió rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján 2019. július 2-án: Ursula von der Leyent az Európai Bizosság elnökének, Charles Michelt az Európai Tanács elnökének, Josep Borrellt az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottjának, Christine Lagarde-ot az Európai Központi Bank elnökének jelölték.
MTI/AP
Archív képek Christine Lagarde-ról a Nemzetközi Valutaalap (IMF) francia vezérigazgatójáról, Ursula von der Leyen német védelmi miniszterről, Josep Borrell spanyol külügyminiszterről és Charles Michel belga miniszterelnökről (b-j). Az Európai Tanács döntött az EU vezetői tisztségeinek betöltéséről az Európai Unió rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján 2019. július 2-án: Ursula von der Leyent az Európai Bizosság elnökének, Charles Michelt az Európai Tanács elnökének, Josep Borrellt az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottjának, Christine Lagarde-ot az Európai Központi Bank elnökének jelölték. MTI/AP

"Ahogy a Fidesz, úgy minden más visegrádi ország is beállt e mögé a döntés mögé, az egyetlen tartózkodó maga Berlin volt a belső koalíciós feszültsége miatt. Ebből a szempontból budapesti oldalról ez tisztább indulás lesz, mint annak idején a Junckerrel szembeni kiállás Londonnal párhuzamosan. Ez talán jó esély arra, hogy bizonyos szempontból jobban induljanak a dolgok az EB-vel való kapcsolat ügyében, ugyanakkor az is látható, hogy a következő magyar biztos számára is komoly hídépítési munkák fognak adódni" - tette hozzá az elemző.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×