Súlyos, sőt történelmi hibát követne el az Európai Néppárt, ha támogatásukkal Frans Timmermans lenne az Európai Bizottság (EB) elnöke - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök Joseph Daulnak, az Európai Néppárt (EPP) elnökének írt levelében az Origo információi szerint.
A portál tájékoztatása szerint a magyar kormányfő levelében közölte: tisztában van azzal, hogy a Fidesz néppárti tagsága jelenleg fel van függesztve és ilyen körülmények között a Fidesznek semmilyen ráhatása nem lehet az EPP politikájára. Azonban a "jelenlegi helyzet súlyossága" miatt arról tájékoztatta a néppárt elnökét, hogy a német és a francia állami vezetők alkut kötöttek a legfontosabb európai uniós pozíciókról, és ezt terjesztik be vasárnap az Európai Tanácsnak. A megállapodás értelmében - melynek több eleme is van - Frans Timmermans lenne az Európai Bizottság elnöke - írta
Orbán Viktor szerint
ha az EPP támogatná ezt a megállapodást, azzal súlyos, sőt történelmi hibát követne el,
mert egy olyan párt, amelyik megnyert egy választást, egyszerűen átadná másnak azt a nyerő pozíciót, amelyért megharcolt. Ez a kormányfő szerint egyrészt megalázó lenne, másrészt teljes mértékben aláásná a néppárt tekintélyét és a méltóságát a nemzetközi politika világában, harmadrészt pedig a saját szavazói szemében is "komoly csapást jelentene" az Európai Néppárt tekintélyére.
Orbán Viktor levelében úgy fogalmazott:
ez "saját magunk megsemmisítéséhez vezet",
ezért levelében arra kérte a néppárt elnökét, hogy tegyen meg minden erőfeszítést egy ilyen vereség elkerülése érdekében.
A magyar miniszterelnök arról is tájékoztatta Joseph Dault, hogy "hasonló szellemben és üzenet közvetítésével" egyeztet majd az Európai Néppárt családjának többi miniszterelnökével a témában - írta az Origo.
KezdőlapKülföldOrbán Viktor levélben fordult a Néppárthoz Timmermans miatt
December 24-én a nappali felszíni járatok 15 és 16 óra között indulnak utoljára. Ezt követően még két óráig közlekednek a metrók és bizonyos éjszakai járatok, de utóbbiak közül némelyik módosított útvonalon.
Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.
0 °C
.jpg)
