Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.32
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Peking, 2018. június 27.Vej Feng-ho kínai államtanácsos, nemzetvédelmi miniszter (b) és James Mattis amerikai védelmi miniszter ellép a díszegység előtt Mattis fogadási ünnepségén a pekingi Baji katonai létesítménynél 2018. június 27-én. (MTI/EPA/AP pool/Mark Schiefelbein)
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Mark Schiefelbein

Kína katonai erővel is egyesülne Tajvannal

Kína mindent megtesz, hogy békés úton egyesülhessen újra Tajvannal, de nem zárja ki a katonai erő bevetését sem - jelentette ki Vej Feng-ho kínai nemzetvédelmi miniszter vasárnap Szingapúrban a Hszinhua kínai állami hírügynökség jelentése szerint.

Tajvan kérdése Kína szuverenitásának és területi egységének problémáit veti fel, márpedig Kína újraegyesülésének be kell következnie, és be is fog következni - hangsúlyozta a miniszter, majd hozzátette: abban az esetben, ha bárki el merészeli szakítani Tajvant Kínától, a kínai hadseregnek nincs más választása, mint hogy minden áron megvédje a nemzet egységét.

Vej arra figyelmeztetett: kudarcra van ítélve minden, Kína felszabdalására vonatkozó kísérlet, ezért bármiféle külföldi beavatkozás a Tajvan kérdésbe ugyanígy nem járhat sikerrel.

"Rendkívül veszélyes lenne alábecsülni a kínai hadsereg elszántságát"

- mondta.

A nemzetvédelmi miniszter Szingapúrban a Shangri-La dialógusnak nevezett ázsiai biztonsági csúcson vett részt, amelyet 2002 óta minden évben megrendeznek a brit Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (International Institute for Strategic Studies) valamint a szingapúri kormány közös szervezésében.

Az idei, három napig tartó eseményre mintegy 40 országból érkeztek védelmi miniszterek, törvényhozók és szakértők, hogy megvitassák az ázsiai és csendes-óceáni térség biztonsági kérdéseit.

Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az "egy Kína elv" alapján saját területének tekinti.

Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált azt követően, hogy Caj Jing-ven, a függetlenség párti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×