eur:
408.13
usd:
387.35
bux:
77771.12
2024. november 18. hétfő Jenő
Peking, 2018. június 27.Vej Feng-ho kínai államtanácsos, nemzetvédelmi miniszter (b) és James Mattis amerikai védelmi miniszter ellép a díszegység előtt Mattis fogadási ünnepségén a pekingi Baji katonai létesítménynél 2018. június 27-én. (MTI/EPA/AP pool/Mark Schiefelbein)
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Mark Schiefelbein

Kína katonai erővel is egyesülne Tajvannal

Kína mindent megtesz, hogy békés úton egyesülhessen újra Tajvannal, de nem zárja ki a katonai erő bevetését sem - jelentette ki Vej Feng-ho kínai nemzetvédelmi miniszter vasárnap Szingapúrban a Hszinhua kínai állami hírügynökség jelentése szerint.

Tajvan kérdése Kína szuverenitásának és területi egységének problémáit veti fel, márpedig Kína újraegyesülésének be kell következnie, és be is fog következni - hangsúlyozta a miniszter, majd hozzátette: abban az esetben, ha bárki el merészeli szakítani Tajvant Kínától, a kínai hadseregnek nincs más választása, mint hogy minden áron megvédje a nemzet egységét.

Vej arra figyelmeztetett: kudarcra van ítélve minden, Kína felszabdalására vonatkozó kísérlet, ezért bármiféle külföldi beavatkozás a Tajvan kérdésbe ugyanígy nem járhat sikerrel.

"Rendkívül veszélyes lenne alábecsülni a kínai hadsereg elszántságát"

- mondta.

A nemzetvédelmi miniszter Szingapúrban a Shangri-La dialógusnak nevezett ázsiai biztonsági csúcson vett részt, amelyet 2002 óta minden évben megrendeznek a brit Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (International Institute for Strategic Studies) valamint a szingapúri kormány közös szervezésében.

Az idei, három napig tartó eseményre mintegy 40 országból érkeztek védelmi miniszterek, törvényhozók és szakértők, hogy megvitassák az ázsiai és csendes-óceáni térség biztonsági kérdéseit.

Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az "egy Kína elv" alapján saját területének tekinti.

Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált azt követően, hogy Caj Jing-ven, a függetlenség párti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

2022-től 2024. szeptemberéig Magyarországra áramlott az összes kínai külföldi működőtőke több mint negyede, ami az európai kontinenst vette célba, és ezzel igyekszik a magyar kormány megtámogatni a recesszió-sújtotta gazdaságot – mutat rá vasárnapi körképében a Financial Times. A cikk egyik fő üzenete az, hogy a sok kínai tőkéből adódhat a nagy politikai mutatvány, hogy hogyan egyensúlyozzon az Orbán-kormány a kínai és az amerikai érdekek mentén, és közben a már bejelentett nagy autóipari beruházások lendületet is adjanak az EU-pénzek korlátozottsága miatt is szenvedő magyar gazdaságnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×