eur:
407.97
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az Európai Parlament brüsszeli ülésterme hatalmas sajtóközpontként és tévéstúdióként működik 2019. május 26-án, az európai parlamenti választásokon. Az újságírók itt kaphatnak friss tájékoztatást a tagállamok választási eredményeiről a végső urnazárás után.
Nyitókép: MTI/AP/Olivier Matthys

Gálik Zoltán: a nevek és a nemek is fontosak lesznek az uniós alkudozásnál

Nem biztos, hogy túléli a csúcsjelölti rendszer, elképzelhető, hogy ismét az Európai Tanács jelöli az Európai Bizottság új elnökét - így értékelte a keddi nem hivatalos EU-csúcson elhangzottakat a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Élesen kirajzolódtak a konfliktusok kontúrjai a keddi informális EU-csúcson mind a francia, mind a német vezetők, mind az Európai Parlament, mind pedig az Európai Tanács általános vezetése között; a legfontosabb, amint Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint le lehet szűrni, hogy

egyáltalán nem egyértelmű, hogy a csúcsjelölti rendszer megy tovább, a földrajzi, mind a nemek közti egyenlőség szempontjai mellett ideológiai, demográfiai szempontokat is figyelembe fognak venni

a következő napokban kezdődő tárgyalások során az EP és az Európai Tanács között.

Világos, hogy a csúcsjelölti rendszer ellen van például a francia elnök Emmanuel Macron, illetve a magyar kormányfő Orbán Viktor is, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy az Európai Tanács joga a jelölés, nem az Európai Parlamenté.

"Ne felejtsük el, hogy valóban, a lisszaboni szerződés a tanácshoz köti a jelölés jogát, viszont a bizottságot és a bizottság elnökét is az Európai Parlament hagyja jóvá" - mutatott rá az InfoRádióban Gálik Zoltán, aki szerint épp ezért volt érdekes, hogy az EP részéről sem volt egyértelmű a csúcsjelölti rendszer támogatása kedden. Szerinte

a szocialisták, a liberálisok és a zöldek is hajlanak arra, hogy kompromisszum árán alakuljon ki a jelöltállítás rendszere.

A korábbinál Gálik Zoltán szerint annyiban még bonyolultabb a helyzet, hogy a jelölés előtt nem csak az Európai Bizottság elnökét és a biztosokat hallgatják meg, de az Európai Tanács elnökét és az Európai Központi Bank elnökét, illetve a kül- és biztonságpolitikai főképviselőt is meg kell választani, illetve a teljes bizottságot is jóvá kell hagyni.

"Ez egy olyan, intézmények és országok közötti kompromisszumot igényel, ami jelenleg még kiszámíthatatlan, egy-két hét türelemre szükség lesz"

- húzta alá Gálik Zoltán.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke már kiállt véleményével: szerinte a négy legfontosabb pozíció közül kettőt férfi, kettőt nő kell, hogy betöltsön, és Gálik Zoltán szerint reális is, hogy ezt a javaslatot figyelembe veszik. "Volt már sok miniszterelnök-asszony és fontos pozíciókat is betöltöttek hölgyek, például a Világbank élén, de Litvánia elnöki székében is ült már hölgy."

Noha neveket mostanában egyre többet hallani, de az ismert csúcsjelöltek mellett már tavaly október óta

ott van Michel Barnier-é, az unió brexitügyi főtárgyalójáé (Macron támogatottja) és újra előtérbe kerülhet az Európai Néppárt elnökjelölti versenyében alulmaradó finn exminiszterelnök Alexander Stubb neve is,

de Gálik Zoltán szerint nagyon fontos lesz, hogy a nagy tagállamok mely jelöltjei mellett alakul ki végül megegyezés.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×