Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Strasbourgban 2019. március 26-án. A testület 410:192 arányban megszavazta az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését. A határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Az EP-nek a kérdésben meg kell állapodnia a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanáccsal.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Fóris György: európai alkotmányos válság törhet ki

A Bruxinfo brüsszeli irodájának igazgatója nem tartja kizártnak, hogy egy európai alkotmányos válság alakul ki az európai parlamenti választásokat követően az unióban, ha az EP ragaszkodik a csúcsjelölti rendszerhez. Fóris György az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának azt mondta: az állam- és kormányfők határozzák meg a politikai irányokat.

A szakértő szerint túldimenzionálják a parlamenti választás fontosságát, ugyanis nem minden azon múlik. A tényleges döntéseket továbbra is a tagországok vezetői hozzák meg, az általuk delegált miniszterek és nagykövetek útján – hangsúlyozta Fóris György.

Esélyes egy európai alkotmányos válság, hiszen

az alapszerződés nem tisztázta pontosan, hogy mi legyen az EP-választások szerepe az intézmények és vezetőik összetételének szempontjából

– mondta Fóris György. A lisszaboni szerződés értelmében a mindenkori európai választások eredményét figyelembe véve kell kiválasztani az Európai Bizottság elnöki pozíciójának jelöltjét, akinek személyéről a tagországok vezetői után a Európai Parlament dönt.

A parlament időközben úgy döntött, kézbe veszi a jelöltállítást is, és kijelentette, hogy minden pártcsalád úgy kampányol, hogy előre tol egy arcot, aki egyben a leendő bizottsági elnökjelölt is. Az igazgató szerint ez a téma a következő hetekben még többször előtérbe kerülhet, hiszen

sokan úgy gondolják, ehhez a parlamentnek nincs joga, és a gyakorlattal elvész a tagországok jelölési joga.

A tagországok közölték: nem tekintik magukra nézve kötelezőnek, hogy az EP milyen személyek mellett tette le a voksát. Ha a vita eldurvul, esetleg a felek az Európai Bírósághoz fordulnak a kérdéssel elképzelhető, hogy a következő választásra már nem marad fenn a csúcsjelölti rendszer.

Az elnökválasztás menete

A május 23. és 26. között tartandó európai parlamenti választások eredményein alapulva és a megfelelő egyeztetések lefolytatása után az Európai Parlament megválasztja az Európai Bizottság következő elnökét, akire az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői a választások kimenetelének ismeretében hivatalos javaslatot tesznek.

A július elején megalakuló új EP egyik első feladata az Európai Bizottság új elnökének megválasztása lesz.

Az Európai Unió tagállamainak állam- illetve kormányfőiből álló Európai Tanács a választást követően, május 28-án ül össze Brüsszelben, hogy javaslatot tegyen az új elnökének személyére. Ezt követően a jelöltnek meg kell szereznie az EP képviselők abszolút többségének, 376 képviselőnek a támogatását. Ha nem kapja meg a szükséges többséget, az Európai Tanácsnak egy hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy szintén minősített többséggel javaslatot tegyen új jelöltre.

Lopakodó szerződésmódosítás?

Az európai pártok az 2014-es EP- választások előtt vezették be a csúcsjelölti rendszert a Lisszaboni Szerződésre hivatkozva, holott maga a szerződés erről nem rendelkezik.

Az alapszerződés annyit mond ki, hogy az Európai Tanács a választások eredményét figyelembe véve állít jelöltet a bizottság élére, se többet, se kevesebbet. Ennek ellenére több párt állított csúcsjelöltet, ami több tagállam szerint "lopakodó szerződésmódosítással" ért fel, mert úgy vélték, hogy ezzel lényegében kiveszik a döntést az Európai Tanács kezéből, pedig a szerződés egyértelműen az állam- illetve kormányfőknek adja a jelöltállítás jogát. Legutóbb a legtöbb voksot kapó Európai Néppárt cscúsjelöltje Jean-Claude Juncker volt, akit végül - brit és magyar ellenszavazattal - az Európai Tanács is hivatalos jelöltté választott az EP-választás után.

Idén az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje a bajor Manfred Weber, a párt jelenlegi frakcióvezetője az EP-ben, míg az Európai Szocialisták Pártja (PES) Frans Timmermans korábbi holland külügyminisztert, a bizottság jelenlegi első alelnökét választotta csúcsjelöltjének.

Miután az EP megválasztja a bizottság következő elnökét, a tagállami kormányok döntenek arról, hogy kit jelölnek az Európai Bizottságba.

Hogy ki milyen posztot kap a testületben, arról a megválasztott elnök dönt. A jelölteket meghallgatják az EP illetékes bizottságai, majd az EP plenáris ülése a testület egészéről szavaz. A folyamat azzal zárul, hogy az Európai Tanács hivatalosan kinevezi az Európai Bizottság tagjait, és az új testület novemberben hivatalba lép.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!
Cikkünk frissül!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartanak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök. Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút! – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá.

Donald Trump ultimátumot adott Kijevnek és Moszkvának

Az Egyesült Államok júniusig szabott határidőt Ukrajnának és Oroszországnak arra, hogy megállapodásra jussanak a közel négyéves háború lezárásáról – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újságírókkal pénteken, azzal, hogy szavait csak szombat reggel lehet nyilvánosságra hozni.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Államcsőd fenyegeti a földi paradicsomot, teljesen bedőlhet vele az eszköz, ami eddig még soha

Államcsőd fenyegeti a földi paradicsomot, teljesen bedőlhet vele az eszköz, ami eddig még soha

Áprilisban technikai államcsőd fenyegeti a trópusi paradicsomként és luxus üdülőhelyként emlegetett Maldív-szigeteket: egy 2021-ben kibocsátott 500 millió dolláros speciális államkötvény lejárata és a kapcsolódó kifizetések teljesen kimeríthetik az ország tartalékait. A történet túlmutat a szigetországon: szuverén kibocsátó még nem csúszott meg szukukkal, így egy esetleges késedelem precedenst teremtene, ami a teljes iszlám pénzügyi piac reputációját megrázhatja. A maldív kormány így külső mentőövekben, refinanszírozásban és tartalékfelhasználásban bízik, de a piac számára az áprilisi határidő csak az első nagy stresszteszt egy hosszabb adósságspirálban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×