Infostart.hu
eur:
358.98
usd:
309.02
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Strasbourgban 2019. március 26-án. A testület 410:192 arányban megszavazta az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését. A határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Az EP-nek a kérdésben meg kell állapodnia a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanáccsal.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

EP-választás: van, ahol kötelező voksolni

Belgiumban és Luxemburgban ráadásul közvetlenül küldik a képviselőket a választópolgárok, nem listák közül kell választani.

Az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán öt európai uniós tagállamban kötelező a részvétel.

Az EP kutatási szolgálatának összesítése szerint Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban a választásra jogosultaknak kötelező elmenniük voksolni.

A kötelező szavazás az oka annak, hogy a legnagyobb részvételi arányok ezekben az országokban mérhetőek az EP-választáson: amíg 2014-ben európai szinten mindössze 42,6 százalékos volt a részvétel, addig

Belgiumban a jogosultak 89,6 százaléka ment el voksolni, hasonlóan Luxemburghoz, ahol 85,5 százalék szavazott. A két tagállamban egyébként 1979-től, amióta közvetlenül választják az EP tagjait, folyamatosan 90 százalék körüli volt a részvétel az EP-választáson.

Bár kötelező a szavazás Görögországban, ott öt évvel ezelőtt a választásra jogosultak 60 százaléka ment el szavazni. Itt 2009-ben 52,6 százalék, 2004-ben 63,2 százalékos volt a részvétel. A kötelező szavazás ellenére Cipruson is csak 44 százalék közeli volt a részvétel 2014-ben, itt 2009-ben a választásra jogosultak 59,4, 2004-ben 72,5 százaléka ment el voksolni.

Bulgáriában az idei voksolástól kötelező a választási részvétel az EP-választáson, itt 2009-ben 38,9, 2014-ben 36,1 százalékos volt a részvétel.

A többi tagállamban nem kötelező a választójog gyakorlása, az a választópolgár szabad elhatározásán alapul. Azon tagországok közül, ahol nem kötelező a szavazás, hagyományosan Máltán a legmagasabb a választási részvétel: 2004-ben a választásra jogosultak 82,4 százaléka, 2009-ben 78,8 százaléka, 2014-ben 74,8 százaléka ment el szavazni.

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×