Infostart.hu
eur:
364.41
usd:
325.7
bux:
146100.04
2026. november 3. kedd Győző
A brit parlament videókészítő osztálya által közreadott, videófelvételről készített képen Theresa May brit miniszterelnök felszólal, miután bizalmat szavazott a brit kormánynak a londoni alsóház a londoni parlamentben 2019. január 16-án. Ennek közvetlen előzményeként az előző napon az alsóház a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért 585 oldalas megállapodást.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament videókészítő osztálya

Válság Londonban: kettészakadt Theresa May kabinetje

A brexit elhalasztását kérte a brit miniszterelnök az Európai Unió tagállamaitól - a Downing Street azt is bejelentette, milyen hosszú határidővel. Theresa May azután döntött így, hogy a brit parlament elnöke nem lényegi módosítások hiányában nem engedte szavazásra a britek Brüsszellel tető alá hozott válási egyezményét.

Az, hogy éppen melyik brexitforgatókönyv látszik valószínűnek, úgy változik, mint a híresen szeszélyes brit időjárás. Most épp az a változat a favorit, amely szerint Nagy-Britannia nem tudja tartani a március végi határidőt. Theresa May miniszterelnök ezért halasztást kér az európai vezetőktől, miközben még mindig lehetőség, hogy március végén a szigetország a parlament által elfogadott megállapodás hiányában „kiesik” az Európai Unióból.

May hivatala elismerte: azért is kénytelen halasztást kérni, mert most már elfogadott válási egyezménnyel sem tudna Nagy-Britannia időben távozni. A keddi kormányülésen heves vita alakult ki és nem sikerült megállapodni arról: rövid vagy hosszú halasztást kérjenek-e. Előbbi csak három hónapról szólna, míg utóbbi akár két évről is.

May kedden elismerte, hogy politikai válság alakult ki. Kettészakadt kabinetjének egyik keményvonalas tagja, Andrea Leadsom ki is mondta:

„ez egy olyan kormány volt, amely megvalósíthatta volna a brexitet, de most már nem tűnik annak”.

Egyes lapok arról írtak, hogy kormánytagok mondhatnak le a késleltetés miatt.

Végül a Downing Street szerdán közölte: May csak rövid halasztást kér, és a miniszterelnök nem készül arra, hogy hosszabb ideig tartó halasztást kérjen.

Mindeközben az unióban

Ami a kívülálló számára furcsa lehet a brit politikusok hozzáállásában, az az, hogy úgy folytatnak késhegyre menő vitát egymással, hogy közben nem foglalkoztatja őket, mit is mond a másik oldal, azaz az EU. Brüsszel már korábban jelezte, hogy lezárta a tárgyalásokat Londonnal, és most megszellőztetett határidőkitolás miatt több uniós vezető világossá tette, hogy elfogyott a türelme Londonnal szemben.

Michel Barnier, az EU főtárgyalója közölte: a briteknek világos tervet kell benyújtaniuk arról, hogy mit is akarnak elérni a hosszabbítással. Az uniót kezdi zavarni, hogy a figyelmet magára terelő Nagy-Britannia továbbra is az EU-ban töltené az időt, és ezzel befolyásolhatná a költségvetési és a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokról szóló vitát.

A BBC európai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az uniós vezetők ezért arra hajlanak, hogy csak rövid hosszabbítást adjanak a briteknek. A londoni elképzelés az, hogy a közelgő európai parlamenti választás előestéjén lépnének ki. Brit kormányilletékesek ugyanakkor elismerik:

a rövid időre szóló, konkrét időpontban lejáró hosszabbítással megnő a veszélye az alku nélküli brexitnek.

Az uniós tagállamok hangulata viszont változhat a csütörtöki EU-csúcs idején – jegyzik meg kommentátorok. Különösen sok függ az Európai Parlament frakcióiban kialakult véleménytől.

A konzervatív Európai Néppártban helyet foglal a több hónapos halasztást is elfogadó Angela Merkel német kancellár pártja, míg a csak rövid kiterjesztést támogató Emmanuel Macroné nem. EPP-tag még Michel Barnier, az ír miniszterelnök és Juncker bizottsági elnök pártja is.

Donald Trump amerikai elnök fia az egyik brit lapban szerdán megjelent cikkében a brexit halasztását a brit demokrácia halálának minősítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: a lengyel alkotmányos válság élezése a PiS és az elnök érdeke a Tusk-kormány ellenében

Tálas Péter: a lengyel alkotmányos válság élezése a PiS és az elnök érdeke a Tusk-kormány ellenében

Alkotmányos válság van Lengyelországban az alkotmánybíróság körüli helyzet ügyében. Tálas Péter elemző szerint az nem kérdés, hogy anno a Kaczyński-féle PiS és Nawrocki elnök jogot sértett, de a mostani átmenet is felvet jogi aggályokat. Az elemző szerint bajban van a Tusk-kormány, de a helyzet a lengyel külpolitika Ukrajna-pártiságát alapvetően nem fogja megváltoztatni.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
Rendkívüli hírek jöttek a Közel-Keletről - Azonnal mozdulnak a piacok!

Rendkívüli hírek jöttek a Közel-Keletről - Azonnal mozdulnak a piacok!

Hétfőn az iráni konfliktus enyhülésével kapcsolatos várakozások hatására jelentősen csökkentek az energiaárak, a tőzsdei hangulatot azonban továbbra is beárnyékolták a mesterséges intelligenciával kapcsolatos befektetői aggodalmak. Kedd reggel aztán ismét kiéleződött a közel-keleti helyzet, miután sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok támadást hajtott végre az Iránhoz tartozó Kesm-sziget ellen. Mindeközben azonban egyre több hír érkezik a diplomáciai tárgyalások előrehaladásáról, sőt, a legfrissebb értesülések már kölcsönös engedményekről és egy lehetséges megállapodásról szólnak. Az egymásnak ellentmondó geopolitikai fejlemények jelentős árfolyammozgásokat váltanak ki: az olajpiacon éles fordulatokat láthatunk, miközben a részvénypiacokon is fokozódik a bizonytalanság.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×