Infostart.hu
eur:
362.03
usd:
315.87
bux:
152661.81
2026. szeptember 22. kedd Móric
A brit parlament videókészítő osztálya által közreadott, videófelvételről készített képen Theresa May brit miniszterelnök felszólal, miután bizalmat szavazott a brit kormánynak a londoni alsóház a londoni parlamentben 2019. január 16-án. Ennek közvetlen előzményeként az előző napon az alsóház a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért 585 oldalas megállapodást.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament videókészítő osztálya

Válság Londonban: kettészakadt Theresa May kabinetje

A brexit elhalasztását kérte a brit miniszterelnök az Európai Unió tagállamaitól - a Downing Street azt is bejelentette, milyen hosszú határidővel. Theresa May azután döntött így, hogy a brit parlament elnöke nem lényegi módosítások hiányában nem engedte szavazásra a britek Brüsszellel tető alá hozott válási egyezményét.

Az, hogy éppen melyik brexitforgatókönyv látszik valószínűnek, úgy változik, mint a híresen szeszélyes brit időjárás. Most épp az a változat a favorit, amely szerint Nagy-Britannia nem tudja tartani a március végi határidőt. Theresa May miniszterelnök ezért halasztást kér az európai vezetőktől, miközben még mindig lehetőség, hogy március végén a szigetország a parlament által elfogadott megállapodás hiányában „kiesik” az Európai Unióból.

May hivatala elismerte: azért is kénytelen halasztást kérni, mert most már elfogadott válási egyezménnyel sem tudna Nagy-Britannia időben távozni. A keddi kormányülésen heves vita alakult ki és nem sikerült megállapodni arról: rövid vagy hosszú halasztást kérjenek-e. Előbbi csak három hónapról szólna, míg utóbbi akár két évről is.

May kedden elismerte, hogy politikai válság alakult ki. Kettészakadt kabinetjének egyik keményvonalas tagja, Andrea Leadsom ki is mondta:

„ez egy olyan kormány volt, amely megvalósíthatta volna a brexitet, de most már nem tűnik annak”.

Egyes lapok arról írtak, hogy kormánytagok mondhatnak le a késleltetés miatt.

Végül a Downing Street szerdán közölte: May csak rövid halasztást kér, és a miniszterelnök nem készül arra, hogy hosszabb ideig tartó halasztást kérjen.

Mindeközben az unióban

Ami a kívülálló számára furcsa lehet a brit politikusok hozzáállásában, az az, hogy úgy folytatnak késhegyre menő vitát egymással, hogy közben nem foglalkoztatja őket, mit is mond a másik oldal, azaz az EU. Brüsszel már korábban jelezte, hogy lezárta a tárgyalásokat Londonnal, és most megszellőztetett határidőkitolás miatt több uniós vezető világossá tette, hogy elfogyott a türelme Londonnal szemben.

Michel Barnier, az EU főtárgyalója közölte: a briteknek világos tervet kell benyújtaniuk arról, hogy mit is akarnak elérni a hosszabbítással. Az uniót kezdi zavarni, hogy a figyelmet magára terelő Nagy-Britannia továbbra is az EU-ban töltené az időt, és ezzel befolyásolhatná a költségvetési és a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokról szóló vitát.

A BBC európai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az uniós vezetők ezért arra hajlanak, hogy csak rövid hosszabbítást adjanak a briteknek. A londoni elképzelés az, hogy a közelgő európai parlamenti választás előestéjén lépnének ki. Brit kormányilletékesek ugyanakkor elismerik:

a rövid időre szóló, konkrét időpontban lejáró hosszabbítással megnő a veszélye az alku nélküli brexitnek.

Az uniós tagállamok hangulata viszont változhat a csütörtöki EU-csúcs idején – jegyzik meg kommentátorok. Különösen sok függ az Európai Parlament frakcióiban kialakult véleménytől.

A konzervatív Európai Néppártban helyet foglal a több hónapos halasztást is elfogadó Angela Merkel német kancellár pártja, míg a csak rövid kiterjesztést támogató Emmanuel Macroné nem. EPP-tag még Michel Barnier, az ír miniszterelnök és Juncker bizottsági elnök pártja is.

Donald Trump amerikai elnök fia az egyik brit lapban szerdán megjelent cikkében a brexit halasztását a brit demokrácia halálának minősítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Karácsony Gergely az InfoRádióban: hamarosan kész az olimpiai koncepció

Karácsony Gergely az InfoRádióban: hamarosan kész az olimpiai koncepció

Az Alkotmánybíróság hétfői, egyhangú döntése szerint az önkormányzatokra kivetett szolidaritási hozzájárulás teljes rendszere alkotmányellenes. A döntés következményeiről, a kormánnyal jelenleg zajló tárgyalásokról és a budapesti olimpia esélyeiről is beszélt Karácsony Gergely főpolgármester az InfoRádióban.

Leszavazta a Tisza-frakció a köztársasági elnök jelöltjét a legfőbb ügyészi posztra

Magyar Péter miniszterelnök már hétfőn utalást tett arra, hogy nem biztos a frakció támogatásában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.22. kedd, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője fedte fel a titkot, amely szerint Kijev 2022-ben felvázolta két ország összeolvadásának a tervét – írja a Gazeta. Oroszország 2022 februárjában nagyszabású katonai inváziót indított a szomszédos Ukrajna ellen, erre a lengyel politikus szerint meghökkentő tervet dolgoztak ki: egységes államot akartak létrehozni Lengyelországgal. Szerinte Kijevben az elsődleges cél, hogy a NATO tagjaivá váljanak. Az ukrán Fegyveres Erők Vezérkara friss jelentése szerint nagyon súlyos következményei voltak az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak – közölte az RBK. A vezérkari jelentés szerint eddig az összes ilyen típusú létesítmény mintegy felének kellett leállítania a termelést, a teljes kapacitás 45 százaléka jelenleg üzemen kívül van. Cikkük folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×