Infostart.hu
eur:
364.23
usd:
325.55
bux:
143793.43
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
A brit parlament videókészítő osztálya által közreadott, videófelvételről készített képen Theresa May brit miniszterelnök felszólal, miután bizalmat szavazott a brit kormánynak a londoni alsóház a londoni parlamentben 2019. január 16-án. Ennek közvetlen előzményeként az előző napon az alsóház a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért 585 oldalas megállapodást.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament videókészítő osztálya

Válság Londonban: kettészakadt Theresa May kabinetje

A brexit elhalasztását kérte a brit miniszterelnök az Európai Unió tagállamaitól - a Downing Street azt is bejelentette, milyen hosszú határidővel. Theresa May azután döntött így, hogy a brit parlament elnöke nem lényegi módosítások hiányában nem engedte szavazásra a britek Brüsszellel tető alá hozott válási egyezményét.

Az, hogy éppen melyik brexitforgatókönyv látszik valószínűnek, úgy változik, mint a híresen szeszélyes brit időjárás. Most épp az a változat a favorit, amely szerint Nagy-Britannia nem tudja tartani a március végi határidőt. Theresa May miniszterelnök ezért halasztást kér az európai vezetőktől, miközben még mindig lehetőség, hogy március végén a szigetország a parlament által elfogadott megállapodás hiányában „kiesik” az Európai Unióból.

May hivatala elismerte: azért is kénytelen halasztást kérni, mert most már elfogadott válási egyezménnyel sem tudna Nagy-Britannia időben távozni. A keddi kormányülésen heves vita alakult ki és nem sikerült megállapodni arról: rövid vagy hosszú halasztást kérjenek-e. Előbbi csak három hónapról szólna, míg utóbbi akár két évről is.

May kedden elismerte, hogy politikai válság alakult ki. Kettészakadt kabinetjének egyik keményvonalas tagja, Andrea Leadsom ki is mondta:

„ez egy olyan kormány volt, amely megvalósíthatta volna a brexitet, de most már nem tűnik annak”.

Egyes lapok arról írtak, hogy kormánytagok mondhatnak le a késleltetés miatt.

Végül a Downing Street szerdán közölte: May csak rövid halasztást kér, és a miniszterelnök nem készül arra, hogy hosszabb ideig tartó halasztást kérjen.

Mindeközben az unióban

Ami a kívülálló számára furcsa lehet a brit politikusok hozzáállásában, az az, hogy úgy folytatnak késhegyre menő vitát egymással, hogy közben nem foglalkoztatja őket, mit is mond a másik oldal, azaz az EU. Brüsszel már korábban jelezte, hogy lezárta a tárgyalásokat Londonnal, és most megszellőztetett határidőkitolás miatt több uniós vezető világossá tette, hogy elfogyott a türelme Londonnal szemben.

Michel Barnier, az EU főtárgyalója közölte: a briteknek világos tervet kell benyújtaniuk arról, hogy mit is akarnak elérni a hosszabbítással. Az uniót kezdi zavarni, hogy a figyelmet magára terelő Nagy-Britannia továbbra is az EU-ban töltené az időt, és ezzel befolyásolhatná a költségvetési és a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokról szóló vitát.

A BBC európai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az uniós vezetők ezért arra hajlanak, hogy csak rövid hosszabbítást adjanak a briteknek. A londoni elképzelés az, hogy a közelgő európai parlamenti választás előestéjén lépnének ki. Brit kormányilletékesek ugyanakkor elismerik:

a rövid időre szóló, konkrét időpontban lejáró hosszabbítással megnő a veszélye az alku nélküli brexitnek.

Az uniós tagállamok hangulata viszont változhat a csütörtöki EU-csúcs idején – jegyzik meg kommentátorok. Különösen sok függ az Európai Parlament frakcióiban kialakult véleménytől.

A konzervatív Európai Néppártban helyet foglal a több hónapos halasztást is elfogadó Angela Merkel német kancellár pártja, míg a csak rövid kiterjesztést támogató Emmanuel Macroné nem. EPP-tag még Michel Barnier, az ír miniszterelnök és Juncker bizottsági elnök pártja is.

Donald Trump amerikai elnök fia az egyik brit lapban szerdán megjelent cikkében a brexit halasztását a brit demokrácia halálának minősítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Az Egyesült Államok nem indít újabb támadást Irán ellen a félidős kongresszusi választások előtt – közölte Donald Trump. Az amerikai szavazóknak viszont ez elsősorban azért fontos, hogy ne tankoljanak drágán, és ennek a november 3-i félidős választásokon is jelentősége lesz – erről beszélt az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Koplovsky: ne legyünk nosztalgikusak, a régi rendszer eltűnt, valami új felé haladunk!

Koplovsky: ne legyünk nosztalgikusak, a régi rendszer eltűnt, valami új felé haladunk!

A második világháború után kiépült, szabályalapú kereskedelmi rend a régi formájában véget ért, mert a két legnagyobb szereplő, az Egyesült Államok és Kína egyre inkább eltér a közös szabályoktól – mondta el Michael Koplovsky, korábbi magas rangú amerikai diplomata, nemzetközi kereskedelmi tárgyaló a Portfolio-nak adott interjújában. A Back to Europe konferenciánk előadója szerint Európa egy új, hasonlóan gondolkodó országokra épülő rendszer zászlóvivőjévé válhat, ahogyan annak idején a GATT is mindössze 23 aláíróval indult. A Trump-adminisztráció kiszámíthatatlan vámpolitikáját károsabbnak tartja Joe Biden klímatörvényénél, az IRA-nál, a sokat bírált Turnberry-megállapodásból viszont szerinte Európa meglehetősen jól jött ki. Ezzel együtt úgy véli, az EU-nak gyorsabb és hatékonyabb kereskedelemvédelmi eszközökre van szüksége, a gazdasági biztonságot azonban élesen el kell választani a protekcionizmustól. Mint fogalmazott, a nosztalgia nem politika, azzal a világgal kell kezdeni valamit, amelyben ténylegesen élünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×