eur:
409.24
usd:
375.37
bux:
74240.87
2024. november 5. kedd Imre
A brit parlament videókészítő osztálya által közreadott, videófelvételről készített képen Theresa May brit miniszterelnök felszólal, miután bizalmat szavazott a brit kormánynak a londoni alsóház a londoni parlamentben 2019. január 16-án. Ennek közvetlen előzményeként az előző napon az alsóház a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért 585 oldalas megállapodást.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament videókészítő osztálya

Válság Londonban: kettészakadt Theresa May kabinetje

A brexit elhalasztását kérte a brit miniszterelnök az Európai Unió tagállamaitól - a Downing Street azt is bejelentette, milyen hosszú határidővel. Theresa May azután döntött így, hogy a brit parlament elnöke nem lényegi módosítások hiányában nem engedte szavazásra a britek Brüsszellel tető alá hozott válási egyezményét.

Az, hogy éppen melyik brexitforgatókönyv látszik valószínűnek, úgy változik, mint a híresen szeszélyes brit időjárás. Most épp az a változat a favorit, amely szerint Nagy-Britannia nem tudja tartani a március végi határidőt. Theresa May miniszterelnök ezért halasztást kér az európai vezetőktől, miközben még mindig lehetőség, hogy március végén a szigetország a parlament által elfogadott megállapodás hiányában „kiesik” az Európai Unióból.

May hivatala elismerte: azért is kénytelen halasztást kérni, mert most már elfogadott válási egyezménnyel sem tudna Nagy-Britannia időben távozni. A keddi kormányülésen heves vita alakult ki és nem sikerült megállapodni arról: rövid vagy hosszú halasztást kérjenek-e. Előbbi csak három hónapról szólna, míg utóbbi akár két évről is.

May kedden elismerte, hogy politikai válság alakult ki. Kettészakadt kabinetjének egyik keményvonalas tagja, Andrea Leadsom ki is mondta:

„ez egy olyan kormány volt, amely megvalósíthatta volna a brexitet, de most már nem tűnik annak”.

Egyes lapok arról írtak, hogy kormánytagok mondhatnak le a késleltetés miatt.

Végül a Downing Street szerdán közölte: May csak rövid halasztást kér, és a miniszterelnök nem készül arra, hogy hosszabb ideig tartó halasztást kérjen.

Mindeközben az unióban

Ami a kívülálló számára furcsa lehet a brit politikusok hozzáállásában, az az, hogy úgy folytatnak késhegyre menő vitát egymással, hogy közben nem foglalkoztatja őket, mit is mond a másik oldal, azaz az EU. Brüsszel már korábban jelezte, hogy lezárta a tárgyalásokat Londonnal, és most megszellőztetett határidőkitolás miatt több uniós vezető világossá tette, hogy elfogyott a türelme Londonnal szemben.

Michel Barnier, az EU főtárgyalója közölte: a briteknek világos tervet kell benyújtaniuk arról, hogy mit is akarnak elérni a hosszabbítással. Az uniót kezdi zavarni, hogy a figyelmet magára terelő Nagy-Britannia továbbra is az EU-ban töltené az időt, és ezzel befolyásolhatná a költségvetési és a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokról szóló vitát.

A BBC európai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az uniós vezetők ezért arra hajlanak, hogy csak rövid hosszabbítást adjanak a briteknek. A londoni elképzelés az, hogy a közelgő európai parlamenti választás előestéjén lépnének ki. Brit kormányilletékesek ugyanakkor elismerik:

a rövid időre szóló, konkrét időpontban lejáró hosszabbítással megnő a veszélye az alku nélküli brexitnek.

Az uniós tagállamok hangulata viszont változhat a csütörtöki EU-csúcs idején – jegyzik meg kommentátorok. Különösen sok függ az Európai Parlament frakcióiban kialakult véleménytől.

A konzervatív Európai Néppártban helyet foglal a több hónapos halasztást is elfogadó Angela Merkel német kancellár pártja, míg a csak rövid kiterjesztést támogató Emmanuel Macroné nem. EPP-tag még Michel Barnier, az ír miniszterelnök és Juncker bizottsági elnök pártja is.

Donald Trump amerikai elnök fia az egyik brit lapban szerdán megjelent cikkében a brexit halasztását a brit demokrácia halálának minősítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×