Infostart.hu
eur:
364.23
usd:
325.55
bux:
143793.43
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Theresa May brit miniszterelnök televíziós nyilatkozata közben a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2019. március 20-án. May hivatalosan kezdeményezte az Európai Uniónál a brit EU-tagság március 29-én esedékes megszűnésének (Brexit) elhalasztását június 30-ig, miután a parlamenti alsóház az uniós tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodást eddig kétszer is nagy többséggel elvetette.
Nyitókép: MTI/Chris J. Ratcliffe

Nyolc nap múlva brexit – hogy áll most Nagy-Britannia?

Szinte mindenkivel háborúban áll Theresa May a brexit kapcsán. A brit kormányfő hazája uniós kilépési dátumának halasztását kérte, míg otthon már a fejét követelik. Úgy tűnik két forgatókönyv maradt: a kaotikus kilépés vagy jön a csoda, és a brit parlament elfogadja May korábban elvetett válási egyezményét.

Papíron 8 nap és az Egyesült Királyság kilép az unióból, de May miniszterelnök még mindig azért harcol, hogy jobbról és balról is gyűlölt válási egyezményét elfogadtassa a brit törvényhozással. A miniszterelnök esti tévébeszédben személyes csalódottságának adott hangot, és a nézőket megszólítva azt mondta:

„biztos vagyok benne, hogy önöknek már nagyon elegük van. Én önökkel vagyok”.

Korábban, a parlamentben „köldöknézőnek” és avítt ügyrendi szabályokon vitázónak nevezte a képviselőket, akik szerinte túl sokáig voltak elfoglalva Európával a kórházak, iskolák és a bűnözés kérdése helyett. Mindezt sokan „mondjon le!” bekiabálásokkal „hálálták meg”.

May azért kért haladékot Brüsszeltől, mert az lehetővé tenné a „rendezett” brit kilépést az unióból. A távozáshoz szükséges törvények gyors elfogadására már nincs idő, így May a kilépési határidő június végére történő halasztását kérte az EU-tól.

Az egyre frusztráltabb unió viszont közölte:

akkor lehet szó a hosszabbításról, ha a brit parlament rábólint May alkujára.

Azaz, a csütörtökön indult uniós csúcs idejére még mindig nem derült ki, hogy képes-e a megosztott brit parlament döntést hozni, bár May számára reménysugár, hogy az uniós vezetők hajlandók a jövő héten egy rendkívüli csúcsot rendezni, hogy így lökjék át a célvonalon a briteket – világossá téve, hogy már nem reménykednek a brexit visszavonásában és egy második, esetleg erről döntő brit népszavazásban.

A brit parlamentben közben a pártérdekek továbbra is akadályozzák May alkujának elfogadását. A kormányfő Jeremy Corbynt, az ellenzéki Munkáspárt vezérét kérlelte, hogy segítsen. Corbynt azonban úgy tűnik jobban lázba hozza a lehetőség, hogy leválthatja Mayt, ha esetleg előrehozott választásokat tartanak. A munkáspárti főnök kivonult egy többpárti egyeztetésről, mivel a résztvevők között felfedezte a pártjából az ő brexitpolitikája miatt kilépett lázadókat.

Közben May belső, keményvonalas konzervatív ellenzéke arra játszik, hogy a káosz nyomán március 29-én vagy június 30-án megvalósul álma, a mások által kaotikusnak nevezett és azonnali vámtarifákat bevezető „kemény brexit”, amikor minden szálat elszakítanak az Európai Unióval.

Sokak szerint May és a vele szemben állók most azt várják, hogy a feszült utolsó pillanatokban ki hátrál meg.

Úgy tűnik, a brit kormányfő most csak annyit tehet, hogy a jövő hét elején még egyszer a parlament elé viszi a kilépési paktumot – ha ezúttal is elutasítják, akkor valószínűleg lemond és másra hagyja, hogy pár nap alatt kitalálja: mi is legyen a brexittel?

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Az Egyesült Államok nem indít újabb támadást Irán ellen a félidős kongresszusi választások előtt – közölte Donald Trump. Az amerikai szavazóknak viszont ez elsősorban azért fontos, hogy ne tankoljanak drágán, és ennek a november 3-i félidős választásokon is jelentősége lesz – erről beszélt az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Koplovsky: ne legyünk nosztalgikusak, a régi rendszer eltűnt, valami új felé haladunk!

Koplovsky: ne legyünk nosztalgikusak, a régi rendszer eltűnt, valami új felé haladunk!

A második világháború után kiépült, szabályalapú kereskedelmi rend a régi formájában véget ért, mert a két legnagyobb szereplő, az Egyesült Államok és Kína egyre inkább eltér a közös szabályoktól – mondta el Michael Koplovsky, korábbi magas rangú amerikai diplomata, nemzetközi kereskedelmi tárgyaló a Portfolio-nak adott interjújában. A Back to Europe konferenciánk előadója szerint Európa egy új, hasonlóan gondolkodó országokra épülő rendszer zászlóvivőjévé válhat, ahogyan annak idején a GATT is mindössze 23 aláíróval indult. A Trump-adminisztráció kiszámíthatatlan vámpolitikáját károsabbnak tartja Joe Biden klímatörvényénél, az IRA-nál, a sokat bírált Turnberry-megállapodásból viszont szerinte Európa meglehetősen jól jött ki. Ezzel együtt úgy véli, az EU-nak gyorsabb és hatékonyabb kereskedelemvédelmi eszközökre van szüksége, a gazdasági biztonságot azonban élesen el kell választani a protekcionizmustól. Mint fogalmazott, a nosztalgia nem politika, azzal a világgal kell kezdeni valamit, amelyben ténylegesen élünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×