eur:
409.29
usd:
374.36
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Rohamrendőrök védik a szerb közszolgálati televízió (RTS) épületét ellenzéki tüntetőktől az Egy az ötmillióból elnevezésű tiltakozássorozat újabb megmozdulásán Belgrádban 2019. március 16-án. A néhány ezres tömegből pár tucatnyian behatoltak az RTS épületébe, a rohamrendőrség azonban gyorsan kiszorította őket onnan. A tüntetők szerint az állami televízió nem biztosít megjelenési lehetőséget az ellenzéknek, és kizárólag a kormány és Aleksandar Vucic államfő szócsöveként működik.
Nyitókép: MTI/AP/Marko Drobnjakovic

A közszolgálati tévénél és az elnöki palotánál tüntet az ellenzék Belgrádban

Ellenzéki tüntetők törtek be szombat este a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) épületébe, így tiltakozva az ellen, hogy véleményük szerint az állami televízió nem biztosít megjelenési lehetőséget az ellenzéknek, és kizárólag a kormány és Aleksandar Vucic államfő szócsöveként működik.

Az Egy az ötmillióból elnevezésű tiltakozássorozat immár több mint három hónapja zajlik Belgrádban, és több szerbiai városban.

A néhány ezres belgrádi tömeg szombat este a szervezők szerint azért lépett fel a szokásosnál erőszakosabban, mert már hónapok óta békésen kérték, adjanak lehetőséget követeléseik beolvasására, ám ezt nem engedélyezték.

Az RTS épületébe néhány tucatnyian hatoltak be, a rohamrendőrség azonban gyorsan eltávolította őket az épületből, és Nebojsa Stefanovic belügyminiszter bejelentette: mindenkit felelősségre fognak vonni.

A vasárnapi nap folyamán több ezer tüntető vonult az elnöki palotához Belgrádban, hogy hasonlóan nagyobb sajtószabadságot és szabad választásokat követeljenek. A tiltakozók sípokat fújtak, és azt skandálták: "mondjon le!" és "neki vége van!", miközben Vucic televíziós sajtótájékoztatót tartott az épületben a szombat esti események nyomán. Utóbbi jelszó még 2000-ből származik, amikor is Slobodan Milosevic rezsimét elsodorta a népharag. Ilyen mértékű tiltakozáshullámra, mint az utóbbi hónapokban, 2000 óta nem is volt példa Szerbiában. Sőt, azóta nem is hatolt be tüntető az állami televízió épületébe.

Az elnöki palota előtti tüntetők és a helyszínre kivezényelt rendőrök között dulakodás tört ki, a rendfenntartók könnygázt és paprikasprét vettek be.

Vucic megerősítve korábbi fogadalmát, hogy nem fog engedni a tüntetőknek, a sajtótájékoztatón kijelentette: "Nem félek". Hangsúlyozta: Szerbia demokrácia, a törvények és a rend országa, és a - szerinte - mintegy ezer tüntető azt hiszi, joguk van az ország sorsáról dönteni. A tüntetőket "huligánoknak, tolvajoknak és fasisztáknak" nevezte.

Vucic sajtótájékoztatója után sokan a belgrádi rendőrfőkapitánysághoz vonultak, azt követelni, hogy engedjék szabadon a közmédiánál letartóztatottakat. Az elnöki palotához hasonlóan rohamrendőrök fogadták a tömeget.

A három hónapja tartó tiltakozások közvetlen kiváltó oka egy ellenzéki politikus elleni novemberi támadás volt. A baloldali Borko Stefanovicot máig ismeretlen tettesek verték meg a dél-szerbiai Krusevacon, amikor egy ellenzéki rendezvényen vett részt. A politikus állítása szerint támadói a Szerb Haladó Párthoz köthetők.

A tüntetők a legnagyobb gondnak a fiatalok elvándorlását, a pártfoglalkoztatást, a média elnyomását és a mindenre kiterjedő diktatúrát nevezték.

A tüntetések jelmondata, az "Egy az ötmillióból" arra utal, hogy az első tiltakozást követően Aleksandar Vucic kijelentette, akkor sem enged a követeléseknek, ha ötmillióan vonulnak utcára. Mivel ez körülbelül Szerbia nagykorú, választásra jogosult lakosságának felel meg, a tiltakozók a kijelentést úgy értelmezték, hogy az elnök diktatúrát vezetne be.

A tiltakozások mögött álló ellenzéki szövetség soraiban baloldali és jobboldali pártok egyaránt megtalálhatóak. A tiltakozások mára már Szerbia több mint hatvan városára kiterjedtek, és a hét majdnem minden napjára jut valahol egy demonstráció.

Mindezek ellenére a közvélemény-kutatások szerint a SNS támogatottsága továbbra is 50 százalék feletti, és könnyedén meg tudna nyerni bármilyen választást, Aleksandar Vucic pedig még pártjánál is népszerűbb, így nem várható, hogy eleget tesz a tüntetők kérésének, és lemond posztjáról.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Az elnökválasztás után – a pénzpiaci elemzői vélemények szerint – a mostaninál magasabb inflációs környezet jöhet az Egyesült Államokban, ami lecsapódhat a devizapiacokon is. Főleg, ha az amerikai elnökválasztás után elindul egy erőteljes kereskedelmi háború a világban – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×