Infostart.hu
eur:
378.49
usd:
321.51
bux:
125143.34
2026. február 24. kedd Mátyás
Nyitókép: Pixabay

Kiderült, mennyi magyar kedveli az Európai Uniót

A magyarok az átlagosnál pozitívabban viszonyulnak az Európai Unióhoz, több mint kétszer annyian vannak azok, akik kedvező színben látják az EU-t, mint azok, akiknek a fejében negatív kép él róla - derül ki a szerdán közzétett uniós közvélemény-kutatásból (Eurobarometer).

A huszonnyolc tagállamban novemberben elvégzett felmérés Magyarországra vonatkozó adatai szerint a megkérdezettek 43 százaléka pozitívan, 19 százaléka negatívan, 38 százaléka semlegesen látja az Európai Uniót. Ez nagyjából megfelel az átlagnak.

A közvélemény-kutatás szerint azok látják az EU-t kedvezőbben, akik sikeresebbek az életükben, a társadalomtól leszakadók véleménye pedig negatívabb. A politikai kérdések iránt érdeklődők, az unió működését jobban értők körében magasabb a pozitív megítélés aránya. A kormányban bízók és nem bízók között ugyanannyian vannak azok, akik kedvező színben látják az EU-t.

Régiós összehasonlításban a magyarokénál csak Lengyelországban és Romániában kedvezőbb az EU megítélése.

A pozitív imázs legfőképpen a szabadságérzetből táplálkozik, amelyet az EU polgárai - köztük a magyarok is - az utazás, tanulás és munkavállalás szabadsága miatt éreznek. A negatívan vélekedők általában a túlságosan bürokratikus működést kifogásolják.

Az EU jövőjébe vetett hit egyelőre stabil: többségben vannak a derülátók (58 százalék). Ez jellemzi a magyar lakosságot is, ahol arányuk 57 százalék.

Mindössze Görögországban és Franciaországban vannak többségben a pesszimisták. Mára még a kilépés küszöbén álló Egyesült Királyságban is az optimisták kerültek túlsúlyba.

A kedvező folyamatokra árnyékot vet, hogy magas és növekvő azok aránya, akik szerint az Európai Unióban rossz irányba mennek a dolgok. A 29 százalékos átlaggal szemben a magyarok 39 százaléka véli úgy, hogy kedvezően alakulnak a dolgok, míg 49 százalék gondolja rossznak az irány.

Az EU polgárai a közösség előtt álló fő kihívásnak a bevándorlást tartják, a terrorizmus mára sokat vesztett súlyából a közvéleményben. A magyar lakosság körében ez a két kérdés jóval hangsúlyosabb, miközben szinte minden más probléma említése alacsonyabb az uniós átlagnál.

Mi számít gondnak a magyaroknál?

Magyarország fő problémájának a helyiek legnagyobb része az egészségügyi és szociális biztonságot tartja, a második az áremelkedés és a megélhetés. A bevándorlás a harmadik helyre szorult, minden ötödik válaszadó említette a két legfontosabb probléma egyikeként.

Míg a többi tagországból érkező bevándorlókkal szemben az uniós összlakosság csupán 30 százalékának vannak ellenérzései, az EU-n kívülről érkezők bevándorlása az uniós polgárok 53 százalékában negatív érzéseket kelt.

Kiemelkedően magas ez utóbbiak aránya Magyarországon (75 százalék), ennél csak a csehek és a szlovákok nézik még rosszabb szemmel a harmadik országokból érkezőket.

Az uniós lakosság 69 százaléka úgy véli, hogy segíteni kell a menekülteket, a magyarok ennél jóval csekélyebb része, 31 százaléka osztja ezt a nézetet.

Az Európai Unió polgárainak 86 százaléka, a magyaroknak 95 százaléka további lépéseket vár az irreguláris bevándorlás elleni küzdelemben. EU-s szinten többségben vannak, akik inkább közös intézkedéseket (39%) szeretnének látni. Magyarországon 39 százalék nemzeti megoldásokban gondolkodna, uniós intézkedéseket 37 százalék látna, 19 százalék szerint pedig mindkét szinten lépni kellene.

Az uniós migrációs politikát Magyarországon 52 százalék ellenzi, 44 százalék támogatja. Utóbbi jelentősen elmarad a 69 százalékos európai átlagtól.

Az EU-hoz kötődők aránya mindenhol alacsonyabb, mint az Európához kötődőké.

Magyarország ebben Németországgal és Luxemburggal együtt az élen áll: mindhárom állam lakosságának 80 százaléka érez személyes kötődést Európához. Az EU esetében ez az arány 60 százalék Magyarországon.

Egy-két kivételtől eltekintve az a jellemző, hogy minden tagország lakossága jobban bízik az Európai Parlamentben, mint saját nemzeti parlamentjében. Ez a magyar lakosságot is jellemzi, noha fontos kiemelni, hogy az átlaggal összevetve a magyarok nagyobb hányada bízik mind a hazai (46 százalék), mind az Európai Parlamentben (56 százalék).

A magyarok körében tavaly nőtt az uniós témák iránti érdeklődés, és a magukat európai ügyekben tájékozottnak tartók aránya elérte az 58 százalékot, ami ugyancsak átlagon (52 százalék) felüli.

Többségben vannak Magyarországon azok, akik úgy érzik, hogy számít a szavuk az EU-ban. Ezt a válaszadók 50 százaléka mondta, az ellenkezőjét 47 százalék.

Címlapról ajánljuk
Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Öt tartományban rendeznek helyi parlamenti választásokat idén Németországban, és különösen a keletiekben a radikális jobboldali AfD befutónak számít. A CDU-elnök Friedrich Merz kancellár az ellenzéki pártot a konzervatívok „legveszélyesebb” kihívójának tekinti.

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyeltek ma főként a befektetők, délután pedig meg is kapták a várt jelzést: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát. Bár a bejelentést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az MNB nem köteleződik el kamatcsökkentési ciklus mellett, a forint nem reagált érdemben a hírekre. A magyar fizetőeszköz árfolyamában a mai nap sok irányváltás következett be, de az elmozdulások egyike sem volt igazán jelentős: az euró és a dollár jegyzése is mintegy 1,5 egységnyi sávban ingadozott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×