Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Sárgamellényes tiltakozók a francia kormány szociális és adópolitikáját ellenző tüntetésen Párizsban 2019. január 26-án. Az általános társadalmi elégedetlenséget megtestesítő sárgamellényesek a tizenegyedik egymást követő hétvégén vonultak utcára. A mozgalom nyomására Emmanuel Macron államfő országos vitát indított a legégetőbb társadalmi és politikai kérdésekről.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Csökkent a sárga mellényes tüntetések támogatottsága

A franciák többsége (56 százalék) azt szeretné, ha a francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen tavaly november óta tiltakozó sárga mellényesek befejeznék a megmozdulásokat, s a megkérdezettek 64 százaléka úgy látja, hogy a tüntetők követelései eltávolodtak a kezdeti elképzelésektől - áll egy friss közvélemény-kutatásban.

Ez az első felmérés az elmúlt három hónapban, amely azt mutatja, hogy a franciák már nem szeretnék, ha folytatódnának a hétvégéi tüntetések, s csak 43 százalékuk szerint kellene a megmozdulásokat folytatni - áll az Elabe közvélemény-kutatóintézet felmérésében, amelyet a BFM hírtelevízió ismertetett.

A február 12-13-án 1001 francia választópolgár megkérdezésével készült reprezentatív felmérés arra is rávilágított, hogy a társadalmi szintek alapján a középvezetők 80, a középosztálynak pedig 58 százaléka szeretné, ha véget érne a tüntetéssorozat. Az előbbi kategóriában egy hónap alatt 30, míg a másodikban január óta 15 százalékkal növekedett azok aránya, akik véget vetnének a szombati megmozdulásoknak.

Az aslóközéposztály többsége (55 százaléka) szerint azonban még folytatódnia kellene a tiltakozásoknak, de ebben a társadalmi osztályban is tíz százalékot esett vissza egy hónap alatt az arány.

Jóllehet a franciák 58 százaléka még mindig szimpatizál a sárga mellényes mozgalommal (novemberben 75 százalékos volt a támogatottság), a megkérdezettek 64 százaléka úgy látja, hogy a megmozdulások már eltávolodtak a kezdeti követelésektől.

Míg novemberben a franciák 20 százaléka tartotta magát sárga mellényesnek, jelenleg csak 13 százalékuk, amely január óta három százalékos visszaesést mutat.

Az üzemanyagadó emelése ellen 2018 novemberében létrejött sárga mellényes mozgalom az elmúlt három hónapban több szociális jellegű követelést fogalmazott meg, és az államfő távozását is követeli a városok menti körforgalomban felállított úttorlaszok mentén, szombatonként pedig a városközpontokban tartanak spontán felvonulásokat, amelyek rendszeresen rendbontásokba és összetűzésekbe torkollnak a rendfenntartó erőkkel.

Hétvégéken ezért országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr teljesít szolgálatot a francia utcákon a közrend biztosítására. Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter szerdán 30 millió euróra becsülte a szombati tüntetéseken az utcákon okozott anyagi károkat (üzletek, bankok, kirakatok, középületek, köztéri eszközök megrongálását).

Címlapról ajánljuk

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borotvaélen táncol a Mercosur-egyezmény

Borotvaélen táncol a Mercosur-egyezmény

Az Európai Parlamentben még bizonytalan a huszonöt éve előkészített EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás sorsa, amelynek ratifikációját az agrárérdekek és a belpolitikai kockázatok miatt több tagállam és párt is nyíltan vagy burkoltan akadályozná. Miközben a dél-amerikai importtól tartó gazdák és kormányok a mezőgazdaság versenyhátrányától, az eltérő termelési szabályoktól és az árnyomástól félnek, a megállapodás elutasítása súlyos lehetőségektől fosztaná meg az európai – köztük a magyar – feldolgozóipart és szolgáltató szektort. A vita így valójában arról szól, hogy az EU rövid távú agrárfélelmeket vagy hosszabb távú ipari és kereskedelmi érdekeket tekint-e elsődlegesnek egy geopolitikailag is egyre bizonytalanabb világgazdasági környezetben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×