eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Több tízmilliárd forint kártérítést ítéltek meg a magyar államot bepanaszoló Sodexo cafeteriacégnek

Hetvenhárommillió euró (több mint 23 milliárd forint) kártérítést ítélt meg a Világbank Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központja (ICSID) a Sodexo francia utalvány-kibocsátó cégnek, amely az étkezési és szabadidő-utalványok rendszerének átszervezése miatt indított eljárást a magyar állam ellen - közölte a francia vállalat internetes honlapján hétfőn.

A Világbank washingtoni székhelyű választott bírósága január 28-án hozta meg döntését a Sodexo ügyében, amely 2014 júliusában adott be kérelmet Magyarországgal szemben.

A francia vállalat javára hozott döntésben a választott bíróság 73 millió euró plusz kamatok megfizetésére kötelezte a magyar államot.

A Sodexo közleménye szerint a bíróság ítélete fontos állomás a magyar állammal fennálló vitában, és most új szakasz nyílik, amelynek célja az, hogy érvényesítsék az ítéletet. A magyar államnak 120 napja van, hogy fellebbezzen.

A két másik cég is kártérítést kapott

A magyar állam ellen az ICSID-nél két másik kártérítési eljárás is folyt, ezeket a Sodexóhoz hasonló indokkal - és a francia cégek magyarországi befektetéseit garantáló, Budapest és Párizs között 1987-ben aláírt egyezményre hivatkozva - a szintén utalványok kibocsátására és forgalmazására szakosodott Edenred és a Le Cheque Déjeuner csoport indította.

A Ticket Express utalványokat gyártó Edenred esetében 2015. december 13-án, a Le Cheque Déjeuner esetében pedig tavaly október 9-én hozta meg döntését a bíróság, amely mindkét francia cégnek egyaránt mintegy 23-23 millió euró kártérítést ítélt meg.

Állami monopólium lett

A magyarországi utalványpiac 2012-re teljesen átalakult, az étkezési jegy kibocsátása állami monopólium lett. A kormány lépése ellen már 2011-ben, a tervek nyilvánosságra kerülésekor több cég, így az említett három francia tulajdonú vállalat is tiltakozott. Az új cafeteria-szabályozás szerint csak az állam által kibocsátott Erzsébet-utalvány és a Széchenyi-pihenőkártya élvezett kiemelt járulékkedvezményt, ha béren kívüli juttatásként adta a munkáltató. A piacon lévő cégek forgalma ezért minimálisra esett.

Az Európai Bizottság a luxemburgi Európai Bíróság elé vitte az étkezési és szabadidő-utalványok külföldi kibocsátóira és forgalmazói vonatkozó magyarországi korlátozások ügyét. Brüsszel megítélése szerint a magyar törvényhozás által 2012. január 1-jén bevezetett korlátozások ellentétesek a szolgáltatások szabadságára vonatkozó európai uniós szabályokkal. Az Európai Unió Bírósága 2016 februárjában hozott ítéletében kimondta, hogy nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártyarendszer és az Erzsébet étkezési utalvány rendszer egyes elemei.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×