Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
331.9
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Theresa May brit miniszterelnök sajtóértekezlete az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napján, 2018. október 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Magyarics Tamás: senki nem tud jobbat Theresa Maynél

A brit kormányfő kitart amellett, hogy lefolytatja az uniós kilépési tárgyalásokat; jelenleg senki sem tud nála jobb személyt erre a feladatra Nagy-Britanniában – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az ELTE egyetemi tanára, Magyarics Tamás.

Theresa May brit miniszterelnököt ugyan nem buktatták meg, de az általa kitárgyalt megállapodást sem hajthatja végre. A kormányfő jövője nagy mértékben függ attól, hogy a pártvezetőkkel meg tud-e egyezni – hangsúlyozta Magyarics Tamás. Szerinte

a kormányfő pozíciója azért volt eddig is aránylag stabil, mert „senki nem tud jobbat” pártján belül.

A többi párt egyszerűen nem is jöhet szóba, így alakulhatott ki ez a patthelyzet – tette hozzá a külpolitikai szakértő. Sokan elismerik Theresa May azon képességét, hogy a számos támadás ellenére kitartó marad – vélekedett.

A kormányon belül – úgy tűnik – jelenleg megvan a kormányfő támogatottsága – mondta Magyarics Tamás, hozzátéve: a kérdés az, hogy sikerül-e – más pártokkal együttműködve – olyan megállapodástervezetet kidolgozni, ami megfelel a többség elképzeléseinek, és az EU is elfogadja.

A külpolitikai szakértő elmondta:

a brit kilépés esetén az észak-ír-kérdés nehezen megoldható.

A cél, hogy az ír–észak-ír határ ne váljon kemény határrá. Ez ugyanis veszélybe sodorná a nagypénteki egyezményt, és kiújulhatnak a vallási, illetve az unionista–republikánus viták. Magyarics Tamás hangsúlyozta: a tartalék megoldás, hogy Észak-Írország bennmaradna az Európai Unió közös vámterületében, így az uniós határ a tengeren lenne. Ám sokan ezt sem támogatják, mert Írország egyesítésétől tartanak.

Hogyan tovább?

Nagyon nehéz elképzelni, hogy hétfőig London új tervvel áll elő az uniós kilépés részleteiről – hangsúlyozta Magyarics Tamás, hozzátéve: az EU vezetői ráadásul kijelentették, hogy véglegesnek tekintik a mostani megállapodást, tehát nem kívánnak választani ezen. A kiút az lehet, hogy meghosszabbítják az 50. cikkely lejárati idejét.

A tárgyalások befejezése elvileg bármeddig elhalasztható, ugyanakkor megzavarhatja a májusi EP-választásokat

– tette hozzá az ELTE egyetemi tanára. A következő ciklusban ugyanis már nem számoltak az Egyesült Királysággal, ha azonban a szavazás idején a szigetország még mindig tagja az EU-nak, ott is európai parlamenti választások lennének.

A szakértő kiemelte: a britek bármikor – egy európai bírósági döntés alapján – visszavonhatják a kilépési dokumentumot. Így a választáson történő részvétel „új dilemmát teremtene”, jelen pillanatban senki nem tudna arra válaszolni, hogy mi lenne, ha új brit európai parlamenti képviselők jelennének meg – vélekedett, hozzátéve: ők valószínűleg nagyrészt euroszkeptikusak lennének.

A kilépési vagy bennmaradási törésvonal nem a brit pártok mentén alakult ki,

inkább az iparos részek állnak szemben a vidékkel, ahol a munkavállalókat szeretnék megvédeni az unióból érkezőkkel szemben. Magyarics Tamás szerint nem valószínű, hogy bármely nagy párt profitálni tudna a helyzetből.

Egy esetleges újabb népszavazással a nagy pártok valószínűleg gyengülnének, a Skót Nemzeti párt viszont bennmaradás esetén lemondana a függetlenségi népszavazásról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×