eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Románia (b) és az Európai Unió zászlaját vetítitk a román kormány épületének, a Victoria-palotának a homlokzatára 2018. december 31-én. Az EU soros elnöki tisztségét Románia tölti be 2019 januárjától hat hónapon át. Az EU-hoz több mint tíz évvel ezelőtt, 2007-ben csatlakozott Románia most először látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet.
Nyitókép: Robert Ghement

Mozgalmas fél évre esik a román uniós elnökség

A brexit és az Európai Parlamenti választás is a hivatalosan csütörtökön kezdődő román uniós elnökség idején lesz. A lisszaboni szerződés hatályba lépése óta ugyanakkor jelentős mértékben csökkent a mindenkori elnökségek politikai szerepe - mondta az InfoRádiónak Gyévai Zoltánt, a Bruxinfo főszerkesztője.

A féléves uniós elnökségek célja, hogy minden tagállam kivegye a részét az integrációból, megismerje az unió működését és egy kicsit hazafelé is beszéljen, az állampolgárai számára kézzelfoghatóbbá tegye az európai közösséget - mondta Gyévai Zoltán.

A Bruxinfó főszerkesztője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a lisszaboni szerződés hatályba lépése, 209. december 1-je óta jelentős mértékben csökkent a mindenkori elnökségek politikai szerepe, több pozíciót kivettek a kezükből. Gyévai Zoltán példaként említette, hogy az Európai Tanács elnöke vezeti le az uniós csúcsokat és tervezi meg az egésznek a koreográfiáját, de ez korábban az elnökségek alá tartozott.

Egy soros elnökségnek az aktuális jogalkotói munkára kell koncentrálnia,

abban természetesen sokszor nagy szerepe van, hiszen nem mindegy, hogy milyen kompromisszumos javaslatokkal próbálja elősegíteni a megállapodásokat - mondta a főszerkesztő.

A mindenkori elnökség maximálisan támaszkodhat az Európai Bizottságra vagy pedig az Európai Tanács főtitkárságára. Ugyanakkor minden soros elnökséget nagyon inspirál az, hogy ilyenkor a figyelem fél éven át ráirányul. Igazolja a saját polgárai és más országok előtt is azt, hogy ő is képes olyan jól teljesíteni, mint az előtte lévő soros elnökség.

Arra a kérdésre, hogy mennyire kell kezelnie a soros román európai elnökségnek a márciusi brexitet, a májusi EP-választásokat, illetve a 2025-től hatályos keretköltségvetés kérdését a szakember azt mondta, hogy

ezek soros elnökségeken átívelő folyamatok.

A brexitet nem most kezdték el, és az igaz, hogy Nagy-Britannia kilépése a román elnökség alatt fog bekövetkezni, de ehhez Romániának vajmi kevés köze van.

Valószínűleg a keretköltségvetés tekintetében is epizódszerep jut Romániának, hiszen tudott, hogy a vitát nem a román, hanem a finn elnökség alatt kívánják lezárni a tagállamok, ez pedig nagy terhet vesz le a román elnökség válláról.

Gyévai Zoltán arra is emlékeztetett, hogy noha a román elnökség hivatalosan hat hónapig szól, valójában csak három hónapig fog tartani, hiszen az Európai Parlament áprilistól feloszlik, és készül a májusi végi választásokra.

A témáról bővebben is hallhatnak szerda este 7 órától az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×