Történelmi pillanatnak nevezte Emmanuel Macron a mostani franciaországi helyzetet. Beszédében elismerte az utcai harag iránti felelősségét. Elítélte a tüntetések idején történt erőszakos cselekményeket, és ígéretet tett arra, hogy az elkövetőket meg fogják büntetni. Úgy vélte: a kormány talán nem reagált elég gyorsan a demonstrációkra, és hozzátette, ezért részben ő is felelős,

„Néha talán úgy tűnt, hogy nem is érdekel.

Megértem a haragot, ami a tüntetőket vezette, és jobban és hamarabb figyelni kellett volna azokra, akik kétségbeesésükben végül az utcákra vonultak”

– fogalmazott az elnök, hozzátéve: ennek a válságnak az előérzete miatt indult a 2017-es elnökválasztáson és indította el a reformprogramokat.

Emmanuel Macron jövő évtől komoly változásokat ígért. A minimálbér január 1-jétől 100 euróval emelkedik, a 2 ezer eurónál alacsonyabb összegű nyugdíjak után ezentúl nem kell járulékokat fizetni – jelentette ki.

A francia államfő üzent a nagyvállalatoknak is. Kijelentette: arra kéri a munkáltatókat, hogy minden munkavállalónak fizessenek év végi bónuszt, amely adó- és járulékmentes lesz. Ezért a héten találkozik a nagyvállalatok és bankok vezetőivel.

„Azt is szeretném, ha minden francia nagyvállalat ezentúl Franciaországban adózna”

– jegyezte meg.

A becslések szerint ezek a kiadások körülbelül 10 milliárd euróba kerülhetnek a költségvetésnek, így viszont nem biztos, hogy tartható a 2,8 -es hiánycél. Az Európai Bizottság már jelezte, hogy figyelik majd a bejelentett új kiadások költségvetési vonzatait.

A sárgamellényesek többsége a vidéki alsó középosztály rétegéhez tartozik, és igazságtalannak tartja a kormány szociális és adópolitikáját, amely ellen november 17-én kezdődtek országszerte tüntetések. A fővárosban és a nagyobb városokban a be nem jelentett megmozdulásokon a radikális tüntetők és a rendőrök között számos helyen történtek összecsapások, gépkocsikat borítottak és gyújtottak fel, üzleteket fosztogattak, több mint 1700-an kerültek őrizetbe.