Meghaladja a napi öt órát a 13 éves kor alattiak átlagos képernyőhasználata, a 13 év felettieké pedig már a napi 8 és fél órát is. Ez a nap egyharmada, ami ráadásul nem tanulás, hanem szabadidős képernyőhasználat, kvázi szórakozás. Ráadásul amit esetleg az iskolában képernyőn tanulnak a gyerekek tableteken meg egyebeken, az még ehhez pluszban jön – mondta Velkey György, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

„Van egy nagy kanadai ajánlás, ami egy nagyon jó alap arra, hogy milyen életritmus lenne a normális és egészséges. Eszerint

egy gyereknek az általános iskola felső tagozatában naponta egy órát kellene mozogni, kettő óránál kevesebbet képernyőnél lenni és 9-12 órát aludni, tehát mondjuk körülbelül 10 órát.

Az arányok sajnos eltolódnak: nyilvánvaló, hogy a túlzott képernyőhasználat miatt a gyerek mozgása le fog csökkenni, az alvásideje le fog csökkenni, továbbá a szociális interakciók száma is nagyon jelentősen csökken. És ezt a tevékenységet alapvetően egyedül, magában végzi, mégpedig úgy, hogy mellette akár nassol meg kólát iszik, viszont nem mozog. Ebből adódik aztán az a sok szív-érrendszeri, mozgásszervi, mentális probléma, ami egy függőségi helyzet is” – mondta Velkey György.

Hozzátette: orvosi értelemben ez ugyanúgy függőség, mint a jól ismert függőségek, beleértve az alkoholt, dohányzást, drogot vagy akár felnőttkorban a munkafüggőséget. Ennek a függőségnek is kimutatták a biokémiai alapjait. Ez a dopaminháztartással összefüggő jutalmazás, amit aztán egyre erősebb ingerekkel lehet csak kiváltani.

Arra a kérdésre, hogy ha ez betegség, akkor kezelhető-e, a szakember azt mondta: a téma szakirodalma egyelőre még nem túl bő, de úgy kell tekintenünk, mint egy függőséget. Úgy kell beállítani a kezelést és a tünetmentességet is, olyan életformára kell rávezetnünk a pácienst. Ebben az esetben egyébként

a páciens nemcsak a gyerek, hanem az egész család, mert ez egy alapvetően családi miliőben lezajló kórállapot-rendszer, ami együtt érinti a család legtöbb tagját.

A Bethesda Gyermekkórházban rengeteget foglalkoztak ezzel az elmúlt években, különösen az elmúlt másfél évben, amikor ők is rádöbbentek a probléma nagy jelentőségére. Van egy módszertanuk erre, amit pszichológusok, pszichiáterek sokasága a meglevő tapasztalatok alapján állított be. A módszertant két e-bookban foglalták össze, ezek a Bethesda honlapján letölthetők. Az egyik a kicsiknek szól, illetve a négyéves kor alatti gyerekeket nevelő családoknak, a másik pedig a nagyobbaknak – mondta a szakember.

„Ebben pszichológiai, pszichiátriai tapasztalatok alapján adunk javaslatokat, hogy hogyan lehet nem generálni feloldhatatlan konfliktust az apa, az anya és a gyerek között, hanem helyette közös programokkal, megértéssel, értelmesen kialakítani azt a fajta kommunikációt, ami eredményes lehet. Specifikus megoldást javaslunk, fókuszálva a problémára, mérhető megoldásokat javaslunk, amelyek eredménycentrikusak, valóban arra hatnak, amit mi fontosnak tartunk, és az időfaktorral nagyon pontosan számol. Egy olyan receptet igyekszünk adni a családoknak, amit ha komolyan vesznek, egymással megbeszélnek, akkor a függőséget el lehet kerülni vagy ki lehet kerülni belőle” – mondta Velkey György.

A képernyőhasználatnak nagyon világos testi és lelki tünetei vannak, például a dühroham nagyon tipikus, mint ahogy a viselkedészavarok, az alvászavarok és az abból adódó fáradtság és figyelemzavar.

Például egyszerűen csak a telefon jelenléte is megváltoztat mindent.

„Ha úgy beszélgetünk egymással, hogy a telefon jelen van mellettünk, akkor világos pszichológiai kísérletek és egyértelmű eredmények mutatták be azt, hogy a kapcsolat minősége, mélysége sokkal rosszabb, mintha nincs ott a telefon. Ez nem teória, hanem kísérletekkel bizonyított dolog. Ha itt volna most kettőnk között egy telefon, egyszerűen csak a jelenléte, akkor nem tudnánk úgy egymásra figyelni, ahogy tesszük. Ugyanígy a telefon puszta jelenléte egy munkánál nagyon jelentősen rontja a figyelmi funkciókat, a fókuszálást. Ezek finom, de egyértelműen mérhető jelek” – fejtette ki a szakember.

De az is múlhat a túlzott képernyőhasználaton, hogy – egyszerűen mondva – valaki okos vagy nem okos.

„A globális kognitív készség nagyon világosan függ attól, hogy mennyire tartja be a fiatal a kanadai ajánlást, miszerint maximum két óra telefon, legalább egy óra mozgás és tíz óra körüli alvás. Akik ezt nem tartják be, azoknál egyértelmű méréssel bizonyítható, hogy az értelmi, kognitív funkcióik rosszabbak lesznek” – mondta Velkey György, hozzátéve: a vonatkozó nagy tanulmányok a végpontot vizsgálták, és megállapították ezt a különbséget, de nyilvánvaló, hogy akinél túlzott a képernyőhasználat, az kimarad rengeteg mély, fókuszált megfigyelésből, rengeteg olyan belső agyi munkából, amit a sok nagyon vibráló információ és a felületes, képernyőhöz kötött figyelem leköt. Tehát a képernyőfüggők agyi funkciói egyszerűen olyan állapotba kerülnek, hogy azok a képességek, amelyek végül is a kognitív funkciókért felelősek, gyöngébbek lesznek.

„Hangsúlyozom a szociális képességekben való gyöngeséget is, de egyáltalán nem mellékesek a testi jellegű funkciók sem.

Nagyon világos az összefüggés a képernyőhasználati idő és az elhízás között.

A képernyőhasználattal világosan összefügg a fiatalkori, gyerekkori elhízás, ami lényegesen növeli a későbbi szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, magas vérnyomás esélyét, és ennek aztán erősödik az összes rizikója, mint a szívinfarktus, stroke. Tehát a felnőttkori életformát is nagyon jelentősen befolyásolja a képernyőfüggés és a vele együtt járó diétás kihágások: mindannyian jól ismerjük a képernyőhöz kötött nasizást és a mozgásszegény életmódnak az izomrendszerre, csontrendszerre és mindenféle más funkcióra, szervfunkcióra gyakorolt nagyon negatív hatását” – Velkey György, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.