eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre

Rég látott katonai parádéval ünnepeltek Bukarestben

Száz éve egyesült Erdély és a Román Királyság. A díszszemlén nem csak román katonák masíroztak.

Az ország utóbbi időben beszerzett és a szövetséges NATO-országok Romániában állomásoztatott haditechnikáját is felvonultató nagyszabású katonai parádéval ünnepelték szombaton Bukarestben a "nagy egyesülés" centenáriumát, Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 100. évfordulóját.

A díszszemlén a román hadsereg, a belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és az állami testőrszolgálat (SPP) mintegy négyezer fegyverese, valamint Albánia, Bulgária, Kanada, Csehország, Horvátország, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, az Egyesült Királyság, Moldova, Szlovákia, az Egyesült Államok, Törökország és Ukrajna hadseregének mintegy 500 katonája vett részt.

Ebből az alkalomból láthatta először a bukaresti diadalívnél összesereglett több tízezres közönség "élőben", mire költi Románia a védelmi kiadásokra fordított évi mintegy hárommilliárd eurót.

A 21 tüzérségi díszlövéssel kezdődött parádé első perceiben a román légierő gépei, valamint a belügyi egységek és titkosszolgálatok helikopterei húztak el a diadalív felett, de megjelentek a Portugáliától másodkézből vásárolt román F-16-osok, illetve a kanadai légierő Romániában járőrszolgálatot teljesítő CF-18 Hornet típusú harcászati elfogó-vadász repülőgépei is.

A díszszemlén bemutatott, újonnan vásárolt haditechnika élén érkeztek a svájci gyártmányú Piranha-5 típusú nyolckerék meghajtású páncélozott csapatszállító járművek, amelyekből további csaknem kétszázat fognak még összeállítani a Bukaresti Gépgyárban, miután az amerikai tulajdonos hozzájárult az ehhez szükséges technológia romániai meghonosításához.

A szárazföldi erők különböző páncélos járművei után megmutatták a parádé közönségének, hogyan néznek ki azok a Patriot típusú rakétaelhárító ütegek, amelyekre az egy évtizedre kiterjedő, csaknem tízmilliárd eurós román haderőfejlesztési program közel egy harmadát költik. Ezeket a rakétaelhárítókat most az amerikai hadsereg hozta Bukarestbe. Klaus Iohannis román és Donald Trump amerikai elnök tavaly kötött megállapodása értelmében Románia hét Patriot-rendszert vásárol az Egyesült Államoktól, az első két - másfél milliárd eurót közelítő - részletet már ki is fizette érte, de az első üteg romániai hadrendbe állítása csak 2020-ban várható.

A bukaresti katonai parádét nemcsak a hideg idő, hanem a bukaresti belpolitika krónikus megosztottsága - a jobboldali államfő és a szociálliberális kormánykoalíció vezetői között feszülő ellentét - is fagyossá tette. A díszemelvényen ugyan Klaus Iohannis államfő, a parlamenti házelnökök - Calin Popescu Tariceanu szenátusi és Liviu Dragnea képviselőházi elnök - mellett állt, de a tévéközvetítések tanúsága szerint nem sok szót váltottak egymással.

Iohannis az ország nyugati elkötelezettségét hangoztatta Gyulafehérváron

Románia modernizációja és nyugati elkötelezettsége mellett tett hitet Klaus Iohannis román államfő az erdélyi és magyarországi románok száz évvel ezelőtti gyulafehérvári nagygyűlésének a helyszínén tartott ünnepségen.

Az államfő felavatta a nagy egyesülés emlékművét és azt a hidat, amely a gyulafehérvári vár árka fölött átívelve összeköti az emlékművet az egyesülés ortodox katedrálisával. Beszédében az elnök kiváltságnak tekintette, hogy Románia polgárai örökösei lehetnek az ősök földjén "valaha megvalósult legfontosabb projektnek".

Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy az egyesülés megvalósítói számára a nemzeti állam létrejötte a jogállamiság és a demokrácia, a társadalmi harmónia és a nyugati típusú modernizáció útját is jelentette.

Klaus Iohannis kitért arra, hogy a száz évvel ezelőtti nagy egyesülés a vezetők vállalásainak, az értelmiség hozzájárulásának és a közakaratnak megfelelően a románok és a nemzeti kisebbségek közeledését is szolgálta.

Az egyesülés megvalósítói ugyanis az emberi méltóságon, a jó együttélésen és a tolerancián alapuló állam felépítését vállalták - mondta.

"Őrizzük meg lelkünkben az elismerésünket Románia modernségének megteremtői előtt, egy jobb jövőt építvén a román állampolgároknak. A mi Romániánk, amit az utódainknak akarunk hátrahagyni, méltó és erős, az oktatás, a kultúra és a kreativitás által jól integrált ország lesz az értékek, a jólét és a szabadság Európájában" - jelentette ki Klaus Iohannis.

Az emlékmű felavatását minden idők legnagyobb román katonai parádéja követte a dél-erdélyi városban, amely során közel 1800 katona és 150 katonai jármű vonult fel, és az összegyűlt százezres tömeg fölött mintegy 20 repülő és helikopter repült el. A román hadsereg ágyúlövésekkel is tisztelgett a nemzet hősei előtt.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×