Infostart.hu
eur:
391.46
usd:
341.32
bux:
0
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Közép-amerikai kivándorlók gyalogolnak a mexikói Córdobában 2018. november 5-én. Az amerikai-mexikói határ felé tartó, több ezer emberből, főként hondurasiakból és salvadoriakból álló migránsok első csoportja október 13-án indult útnak a hondurasi San Pedro Sula városából.
Nyitókép: MTI/AP/Marco Ugarte

Egyre több migráns inkább visszafordul

Több száz közép-amerikai migráns letett arról az utóbbi időben, hogy illegálisan próbáljon meg belépni az Egyesült Államokba, és inkább visszatért hazájába - közölte a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szóvivője.

Az ENSZ november végéig mintegy 450 olyan embernek segített hazatérni Hondurasba, Salvadorba, illetve Guatemalába, akik útnak indultak, hogy az Egyesült Államokban kezdjenek új életet. Valamennyien abban a migránskaravánban haladtak, amely hetek óta igyekszik az amerikai határ felé, menekülve a származási országukban pusztító erőszak és szegénység elől.

Donald Trump amerikai elnök arra utasította a határőrséget, hogy minden körülmények között akadályozzák meg a karaván tagjainak illegális bejutását az országba.

A migránsok hazatérését segítő programot az amerikai külügyminisztérium finanszírozza,

de beleszólása nincs a szervezet munkájába. Az útra kelt emberek maguk dönthetik el szabad akaratukból, hogy hazatérnek-e - jegyezte meg Joel Millman.

Többen hirtelen elhatározásból csatlakoztak a karavánhoz, nem gondoltak bele a kockázatokba és az út közben adódó nehézségekbe - tette hozzá az IOM egyik munkatársa.

Az IOM 1979 óta világszerte 1,5 millió migráns hazatérésében segédkezett.

Idén mintegy 15 ezer embert támogatott a szervezet abban, hogy Líbiából visszatérjen hazájába.

Címlapról ajánljuk
Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.

Ezek a legjobb ingázóvárosok Budapest környékén

Azt vizsgálták meg, hogy az agglomeráció városai hogyan alkalmazkodnak a hibrid munkavégzés terjedéséhez, és mely települések képesek egyidejűleg biztosítani a kiváló közlekedést, a magas életminőséget és a professzionális munkakörnyezet feltételeit.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Nadav Sosani alezredes, izraeli katonai szóvivő újságíróknak elmondta, hogy részletes hadműveleti tervek vannak az Irán elleni háborúra a következő három hétre, de a későbbekre vonatkozó elképzeléseikkel is rendelkeznek. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×