Csütörtökön kezdődött Norvégiában és november 7-ig tart a NATO történetének legnagyobb hadgyakorlata. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete hangsúlyozza,

a gyakorlat kizárólag védelmi célokat szolgál, nem irányul egyetlen ország ellen sem.

Egy fiktív ellenségtől kell megvédeni a skandináv államot.

Csiki-Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársa az InfoRádiónak elmondta, 2014 óta döntően megváltozott a NATO biztonsági környezete, a tagállamok jelentős része úgy érzi, a fenyegetettség döntő részben Oroszország irányából nőtt.

"A gyakorlat célja azt demonstrálni, hogy a NATO-tagállamok hogyan képesek együttműködni, több helyen területvédelmi műveletet végrehajtani"

- említette Csiki-Varga.

Az orosz fenyegetéssel kapcsolatban elmondta, 2014-ben az ukrajnai agresszió idején az oroszok beavatkoztak a krími szeparatisták oldalán, emellett 2008-2009 óta igen megemelte Oroszország a hadi kiadásait, illetve 100 ezer fő bevonásával tart hadgyakorlatokat, ami elsősorban a balti államokat aggasztja, egyes országok pedig területi fenyegetettséget is érzékelnek.

A NATO gyakorlatáról most előre tájékoztatták is Oroszországot, ne gondolja magára nézve sem fenyegetésnek, ha mégis támadást éreznének az oroszok, Csiki-Varga szerint igen hamar egy "nukleáris eszkaláció" alakulhatna ki.

A hadgyakorlaton a 29 szövetséges ország mellett a nem NATO-tag Svédország és Finnország is részt vesz. A műveleteket 50 ezer ember hajtja végre 65 hadihajóval, 150 repülőgéppel és 10 ezer egyéb járművel.

Bevetik a többi közt a Harry S. Truman Nimitz-osztályú repülőgéphordozót is.