eur:
414.53
usd:
398.24
bux:
79395.62
2024. december 23. hétfő Viktória
Genova, 2018. június 15.Matteo Salvini olasz belügyminiszter sajtóértekezlete Genovában 2018. június 15-én. Salvini az olasz és a francia kormány között az illegális bevándorlók ügyében kialakult vitáról beszélt. (MTI/EPA/Luca Zennaro)
Nyitókép: Luca Zennaro

Salvini keményen üzent Brüsszelnek

Az olasz kormány akkor is megemeli a hiánycélt, ha ez nem tetszik Brüsszelnek - jelentette ki Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes, miután Róma bejelentette Brüsszelnek, hogy nem módosítja az Európai Bizottság által aggályosnak tartott jövő évi olasz költségvetési tervezetet.

Matteo Salvini azt mondta, az olasz kormánynak ne Brüsszel diktálja, milyen költségvetése legyen Itáliának. A Liga olasz kormánypárt vezetője hangsúlyozta, hogy

ha az Európai Bizottság nem hagyja jóvá az olasz költségvetési tervezetet, a római kormány akkor is "megy előre" és megemeli a hiánycélt.

Ezt megelőzően Giuseppe Conte olasz miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya készen áll konfrontálódni az Európai Bizottsággal, de nem változtat a tervezeten.

Luigi Di Maio másik olasz kormányfőhelyettes, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője kijelentette: a piacok jobban szeretik Olaszországot az uniós biztosoknál. Hangsúlyozta, hogy a római kormány nem lépte túl az előírt 3 százalékos hiánycélplafont.

A római kormány hétfőn továbbította az Európai Bizottságnak azt a levelet, amellyel a jövő évi büdzsével kapcsolatos brüsszeli aggályokra kellett válaszolnia. A levélben Giovanni Tria olasz gazdasági miniszter azt írta: "tisztában vannak vele, hogy olyan költségvetés-politikai utat választottak, amely nincs összhangban az európai uniós szabályokkal". Tria hozzátette, az új olasz kormány tervezete nem felel meg ugyan a stabilitási és növekedési paktumnak, de ez a "nehéz választás szükséges" Olaszország számára. Kiemelte, hogy az olasz kormány költségvetési programja nem "teszi ki veszélynek az ország pénzügyi stabilitását".

Az új olasz kormány elődjénél lényegesen nagyobb költségvetési hiánycélt tűzött ki a következő három évre. Egyes szakértők szerint a helyzet további növelheti a piaci bizonytalanságot az euróövezet harmadik legnagyobb gazdaságának számító Olaszországgal szemben.

Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője elmondta, hogy a bizottság tagjai kedden megvitatják az ügyet, és utána döntenek arról, hogy miként járjanak el.

Pierre Moscovici pénzügyi biztos úgy nyilatkozott, az EU el akarja kerülni a Brüsszel és Róma közti válságot, de Olaszországnak tiszteletben kell tartania a szabályokat.

Az olasz sajtó biztosra veszi, hogy a testület visszadobja az olasz költségvetési tervezetet. Ez precedens nélküli lépés lenne az EU eddigi történetében. Ebben az esetben Rómának három hét áll rendelkezésére az esetleges korrekciókra. A jövő héten a római parlamentnek is szavaznia kell a csomagról. Pénteken a Standard&Poor's hitelminősítő közli országértékelését, miután a Moody's már leminősítette Olaszországot.

Az olasz költségvetés a kormányzati kiadások 2,7 százalékos nominális növekedésével számol, miközben a növekedés nem lehetne több 0,1 százaléknál. A deficitet pedig jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százalékában szabnák meg, az előző kormány által vállalt 0,8 százalékkal szemben. Olaszország államadóssága a GDP mintegy 130 százaléka, a második legmagasabb az Európai Unióban.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.    

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×