Infostart.hu
eur:
390.77
usd:
340.14
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Szentpétervár, 2017. július 30.Az irányított rakétával felfegyverzett Csuvasija hadihajó az orosz haditengerészet napja alkalmából tartott szentpétervári díszszemlén a Néva folyón 2017. július 30-án. (MTI/EPA/Makszim Sipenkov)
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Háborút emleget Moszkva egy amerikai nyilatkozat után

Az Oroszország elleni tengeri blokád háborúhoz vezetne – ez volt a moszkvai reakció arra, hogy a Trump-kormányzat egyik tagja felvetette, az amerikai haditengerészet blokkolhatja az orosz energiaszállításokat a tengeren.

Bár Oroszország a legtöbb olajat és gázt vezetékeken szállítja, Ryan Zinke amerikai belügyi államtitkár felvetése mégis sokkoló szintre emelte az ellenséges retorikát a két nagyhatalom között.

A Donald Trump-kormányzat tagja szerint ugyanis "opció” lehet az amerikai haditengerészet bevetése, hogy korlátozzák Oroszország szerepét a globális energiakereskedelemben. Az illetékest a Washington Examiner című lap idézte:

"Az Egyesült Államoknak megvan ez a képessége. (...) Haditengerészetünk, biztosítja, hogy nyitva maradjanak a tengeri szállítási folyosók, de ha kell, el is zárhatják azokat blokáddal (...) így biztosítva, hogy az enerigiahordozók nem jutnak el a piacokra."

Az államtitkár erről egy pittsburghi energiaipari fórumon beszélt.

A lap szerint a kormánytag közben méltatta a palagáz és olaj kitermeléséhez használt és ellentmondásos hidraulikus repesztés módszerét, ami

üzleti előnybe hozta Amerikát Iránnal és Oroszországgal szemben, mivel csökkentette függőségét a külföldi energiahordozóktól.

Zinke közben hangsúlyozta, hogy Oroszország és Irán is függ az olaj- és gázbevételektől, és arra utalt, hogy gazdasági nyomással is megpróbálhatják kiszorítani őket a nemzetközi energiapiacról. "A gazdasági opció Irán és Oroszország ellen az energiaforrások kihasználása, illetve az energiahordozók lecserélése. (...) Megtehetjük, mert az Egyesült Államok a világ legnagyobb olaj- és gázkitermelője" - mondta.

Ugyan az alacsonyabb beosztású amerikai kormányzati illetékes szavait nem kapták fel jelentősebb nyugati orgánumok, a propagandaterméknek minősített, angol nyelvű orosz médiumok címlapjaira kerültek. Így lehozta azokat a Sputnik és az RT. Utóbbi a keményvonalasnak tartott Alekszej Puskov szenátor válaszát idézte, aki azt mondta:

"Az Oroszország elleni amerikai blokád, a nemzetközi jog szerint egyenlő lenne egy hadüzenettel".

Puskov emellett "totális nonszensznek" nevezte, hogy Moszkva azért lenne Szíriában, hogy kiterjessze energiakereskedelmét.

Egy olyan gondolatnak, hogy Oroszország energiát szállítson a Közel-Keletre, ami „úszik az olajban”, nincs köze a realitáshoz – tette hozzá.

A megjegyzések tartalma ellenére orosz oldalon Zinke szavait a nyomásgyakorlás részének tartják. Franz Klincevics, a felsőház Védelmi Bizottságának tagja szerint „ez rosszul fog végződni és minimum masszív botrány kerekedik belőle”.

Más orosz képviselők „aggasztónak” nevezték az amerikai illetékes szavait.

Washington már korábban jelezte, hogy

egyes kereskedelmi kérdésekben Moszkva vetélytársa.

Az oroszbarátsággal vádolt Trump elnök például nyomást próbált gyakorolni Merkel német kancellárra az Oroszországból induló és Németországban végződő tervezett Északi Áramlat 2 gázvezeték miatt. Kormányzata pedig szankciókkal sújtotta Kínát, amiért az orosz fegyvereket vásárolt.

Az amerikai tengeri blokádra egyébként van történelmi példa. Mielőtt az Egyesült Államok belépett a II. világháborúba, blokkolta a militarista és terjeszkedő Japán fémimportját, és nem engedte át a japán hajókat a Panama-csatornán.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×