Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) EP-képviselőcsoportjának elnöke sajtónyilatkozatot tesz az Országházban 2018. március 20-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Weber döntött: elindul a csúcsjelölti tisztségért

Manfred Weber bejelentette, hogy elindul az Európai Néppárt (EPP) úgynevezett csúcsjelölti tisztségéért, hogy a párt európai parlamenti (EP-) választási győzelme esetén ő lehessen az Európai Bizottság következő elnöke.

"Európa fordulóponthoz érkezett, a 2019-es választások meghatározzák az EU jövőjét. Jelenünk Európa magabiztosságáról, értékeink védelméről szól, mivel külső és belső kihívásokkal nézünk szembe. A tét az európai életmódunk túlélése" - írta Weber a Twitteren.

"Nem folytathatunk mindent így tovább az EU-ban. Segíteni fogok ismét közelebb vinni Európát az emberekhez, s újra létrehozni a köteléket az állampolgárok és az Európai Unió között. Új fejezetet akarok nyitni az EU-ban" - közölte.

"Az EPP csúcsjelöltje, illetve az Európai Bizottság következő elnöke szeretnék lenni. Európának új kezdetre, nagyobb egységre, több demokráciára van szüksége" - zárta üzenetét a néppárt jelenlegi európai parlamenti frakcióvezetője.

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) 46 éves elnökhelyettese szállt elsőként ringbe a jelöltségért a jobbközép pártokat összefogó EPP-ben. Jelentkezni október közepéig lehet, és végül a pártcsalád november eleji helsinki kongresszusán döntenek majd arról, hogy ki lesz a csúcsjelölt a jövő májusi választáson.

Sajtóhírek szerint Webert a CSU vezetősége és a testvérpárt német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Angela Merkel kancellár is támogatja, ahogyan több cikk szerint például Orbán Viktor magyar kormányfő is.

Nemrégiben még Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyalót és Alexander Stubb volt finn kormányfőt tartották a néppárti csúcsjelöltség legfőbb esélyeseinek, de szakértők szerint mára inkább Manfred Weber számít befutónak.

Az előző, 2014-es EP-választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző néppárt listavezetője. Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az EP pedig megválasztotta a tisztségre.

Walter Hallstein személyében eddig először és utoljára 1958 és 1967 között volt német elnöke a brüsszeli bizottságnak. Többeket ugyanakkor aggodalommal tölt el, hogy a németek felülreprezentáltak az uniós intézmények vezetői posztjain. Weber ellen szól emellett a kormányzati tapasztalat hiánya is.

Bár várhatóan jövőre is az EPP-frakció lesz a legnagyobb az uniós parlamentben, a listavezetői hely még nem garantálná, hogy Weber lesz a bizottság elnöke.

A csúcsjelölti rendszer már legutóbb is vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállamok vezetőit.

Elemzők szerint ráadásul a parlamenti többséghez legalább három képviselőcsoport szavazataira lesz szükség, ez pedig komoly alkupozícióba hozhat más pártokat.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Fontos bejelentést tett Volodimir Zelenszkij, folytatódik a diplomáciai nagyüzem - Vasárnapi híreink az ukrán frontról percről percre

Fontos bejelentést tett Volodimir Zelenszkij, folytatódik a diplomáciai nagyüzem - Vasárnapi híreink az ukrán frontról percről percre

Steve Witkoff szerint szombaton Floridában „konstruktív” tárgyalást folytattak az orosz különmegbízott Kirill Dmitrijevvel az ukrajnai háború lezárását célzó amerikai közvetítés részeként, de részleteket nem közöltek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap jelezte: a háromoldalú béketárgyalások jövő hét szerdán és csütörtökön folytatódnak majd Abu-Dzabiban. Közben orosz dróntámadásban két ember meghalt Dnyipróban, és nagy áramkimaradások bénítottak meg több ukrán várost, illetve Moldova egy részét; a hatóságok ezt egy Ukrajna–Moldova távvezetékhibával magyarázták, a következő napokban pedig extrém hideget várnak. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború vasárnapi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×