eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Brüsszel, 2018. július 12.Donald Trump amerikai elnök sajtóértekezletet tart a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének második napján, 2018. július 12-én. (MTI/EPA/Christian Bruna)
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Amerika az űrben harcolna az ellenséges országokkal

Az Amerikai Egyesült Államok politikája egységes stratégiára épül, még ha ez sokszor nem is látszik – jelentette ki Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) címzetes egyetemi tanára szerint a Krim-félsziget elfoglalása után Lengyelország és a Balti-államok számára fenyegetést jelent Oroszország.

Donald Trump amerikai elnök gazdasági szakemberként elsődlegesen nem politikai oldalról közelíti meg az eseményeket, ezt a nézőpontját viszonylag következetesen képviseli – hangsúlyozta az Aréna című műsorban Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő. Hozzátette, hogy az USA-nak mostanra globális érdekei vannak. „Ezt lehet látni a legújabb költségvetésben is, amellyel kapcsolatban azt mondta, hogy

számunkra az a legfontosabb, hogy mi legyünk a világon a legerősebbek”

– fogalmazott az NKE címzetes egyetemi tanára. A szakértő kiemelte az Egyesült Államok nemzetbiztonsági politikáját, illetve a különböző országokkal szemben hozott szankciókat.

Az is megváltozott, mely államok Amerika szövetségesei, és melyikek az ellenfelei – hangsúlyozta. Oroszország lett például az első számú ellenség. Őt követi Kína, Irán, Észak-Korea és az iszlám szélsőségesek – tette hozzá a címzetes egyetemi tanár.

Az űrfegyverkezés a hidegháborúnál bonyolultabb helyzetet hozhat

Kis-Benedek József arról, hogy Donald Trump űrhaderőt alakítana ki, azt mondta: manapság az okozná az ellenfélnek a legnagyobb kárt, hogyha megsemmisítenék egy műholdját, hiszen ezzel kikapcsolhatják egy állam kommunikációs rendszereit. Az űrfegyverkezéssel szerinte bonyolultabb helyzet alakulhat ki a hidegháborúnál.

„Ez a világ nem fog visszajönni, sajnos rosszabb lesz”

– mondta, hozzátéve, hogy az űrfegyverkezés „sokkal keményebb lesz”. Kis-Benedek József arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek az új hadászati módszernek óriási költségei vannak. A cél az is lehet, hogy az Egyesült Államok arra kényszerítse Oroszországot és Kínát, hogy fegyverkezésbe kezdjen. Mindennek viszont egyelőre nem sok esélye van – hangsúlyozta a nemzetbiztonsági szakértő.

Különböző NATO-szerepfelfogások

Minden kelet-európai állam számára mást jelent a NATO védelme – mondta Kis-Benedek József. „Minden országnak más a fenyegetettsége” – hangsúlyozta. Míg Lengyelország hozzáállását az oroszokkal való viszony határozza meg, addig Románia a délről érkező fenyegetésekre kíván reagálni – ezért vezényeltek oda amerikai erőket, és emiatt épül ki a rakétavédelmi rendszer is.

Kis-Benedek József kiemelte, hogy a Krím-félsziget elfoglalása után Lengyelország és a Balti-államok számára fenyegetést jelent Oroszország. A térség országai attól tartanak, hogy Moszkvának megvan az ereje arra, hogy elfoglalja őket.

„Lehet ragozni, hogy ennek mekkora a realitása, a félelem jelen van”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy az elmúlt években például jelentősen fejlesztették a lengyel hadsereget.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára arról is beszélt, hogy Irán a fegyverembargó ellenére saját fejlesztésű vadászgépet mutatott be. A tengeri hadászatban is történtek fejlesztések, és Irán szeretne jelen lenni a síita vidéken – Irakban, Szíriában, Libanonban. Kis-Benedek József hozzátette: Irán azért fejleszti a haderejét, mert több irányba is védekezni akar.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×