Infostart.hu
eur:
387.17
usd:
328.73
bux:
111037.95
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Ljubljana, 2018. augusztus 17.Marjan Sarec újonnan megválasztott szlovén miniszterelnök-jelölt (k) beszél a ljubljanai parlament rendkívüli ülésén 2018. augusztus 17-én. Sarecet - aki a június 3-i szlovéniai választásokon a második legtöbb szavazatot kapta a Marjan Sarec Listája (LMS) elnökeként - a balközép pártok jelöltjék a posztra. (MTI/EPA/Igor Kupljenik)
Nyitókép: MTI/EPA/Igor Kupljenik

Támogatták a szlovén miniszterelnök-jelöltet

Támogatta Marjan Sarec miniszterelnöki jelöltségét rendkívüli ülésén a szlovén parlament. Sarecet - aki a június 3-i szlovéniai választásokon a második legtöbb szavazatot kapta a Marjan Sarec Listája (LMS) elnökeként - a balközép pártok jelölték a posztra.

A 90 fős törvényhozásban 55 képviselő támogatta és 31 ellenezte az öt párt, az LMS, a szociáldemokraták (SD), Miro Cerar ügyvivő kormányfő Modern Közép Pártja (SMC), Alenka Bratusek volt miniszterelnök pártja (Stranka AB) és a nyugdíjaspárt (DeSUS) közös kormányfő-jelöltjét, akit a szélsőbaloldali Baloldal (Levica) párt kívülről támogatott. A szavazás titkos volt.

A miniszterelnök-jelöltnek két hét áll rendelkezésére, hogy bemutassa kisebbségi kormányát.

A miniszterjelölteket még a parlamentnek is meg kell szavaznia. Az új kormány hivatalba lépéséig továbbra is ügyvezető kormány működik Szlovéniában.

Prioritások

Sarec a parlamenti felszólalásában elmondta: van bátorsága és kitartása, nem fél felelősséget vállalni az országért.

Leendő kormányának egyik legfontosabb feladataként az egészségügy reformját határozta meg, ami szerinte a legnehezebb feladat is egyben. A gazdaságban magas szintű technológiai befektetésekre van szükség - mondta, majd hozzátette: Szlovéniának fel kell készülnie az új kihívásokra.

A nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatban elmondta: sürgős intézkedésekre lesz szükség, ezért demográfiai alapok létrehozását jelentette be.

Sarec kitért a nemzetbiztonsági kihívásokra is. Mint mondta, a déli határok védelme továbbra is elsőbbséget élvez, mert megnövekedett az illegális határsértők száma. Szlovénia eddig hatékonyan védte a schengeni határokat, és a jövőben is ezt fogja tenni - hangsúlyozta.

Generációváltást szeretne

A 40 éves Sarec karrierjét újságíróként kezdte, később komikus színészként szerzett hírnevet. A politikust júniusban választották meg először parlamenti képviselőnek, előtte több ciklusban volt Kamnik város polgármestere.

Sarec tavaly függetlenként indult az elnökválasztáson is, és a második fordulóban mindössze öt százalékkal kapott kevesebb szavazatot, mint Borut Pahor régi-új elnök. Szavai szerint azért indult, mert generációváltásra van szükség a politikában.

A június eleji parlamenti választást a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette jobboldali, bevándorlásellenes Szlovén Demokrata Párt (SDS) nyerte meg 25 mandátumot szerezve, de nem tudott kormányt alakítani. Marjan Sarec balközép pártja szintén nem tudta biztosítani a kormányzáshoz szükséges parlamenti többséget. Ezért Borut Pahor államfő a hivatalos választási eredmények közzététele utáni 30 napon belül kormányképes parlamenti többség hiányában nem tudott miniszterelnököt jelölni.

Július 28-tól ezért hivatalosan is megkezdődött a kormányalakítási tárgyalások második köre. Ebben a szakaszban az elnök mellett már a frakciók is javaslatot tehettek a miniszterelnök személyére, s ha ez sem járt volna sikerrel, a harmadik körben a képviselők, azaz pártjaik is jelölhettek volna, de ekkor már nem lett volna szükség a kormány megválasztásához abszolút többségre, elég lett volna a jelenlevők többségének támogatása.

Sarecnek legkésőbb szeptember 1-jéig be kell nyújtania kormánya névsorát a parlamentnek. Amennyiben ezt nem teszi meg, vagy a leendő koalíciós partnerekkel addig nem születik megállapodást, a nemzetgyűlés új határidőt állapíthat meg. Ha ezt másodszor sem sikerül megtennie, megszűnik miniszterelnök jelölti mandátuma, és előrehozott választásokat kell kiírni.

Címlapról ajánljuk
Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

A magyar külgazdaság törekvései 2010 óta két fő csapásvonal mentén haladtak: egyrészt a korábbi, főként nyugat-európai és amerikai kapcsolatok stabil fenntartása és fejlesztése volt napirenden, másrészt olyan új partnerségek kialakítása a Közel-Keleten és Ázsiában, amelyek hozzájárulhatnak a magyar külkereskedelem diverzifikációjához – mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×