Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Nyitókép: Pixabay.com

A fenntarthatóságot és az innovációt támogatná az unió

Az Európai Unió hétéves, 94 milliárd eurós programot indítana az innovációs és kutatási pályázatok támogatására. Ez lenne a Horizont Európa program, amelyről a tagországok szakminiszterei kedden, Bécsben értekeztek először.

A Horizont Európa elnevezésű bizottsági javaslatcsomag az Európai Unió következő hétéves költségvetési ciklusára vonatkozik. Célja a kutatás és az innováció hozzájárulását növelni a közös gazdasági versenyképesség növeléséhez. A programról Marc Lemaitre, az Európai Bizottság regionális és várospolitikáért felelős főigazgatója is beszélt egy budapesti konferencián, hangsúlyozva: a program első része az innovációra koncentrál.

„Ez technológiai innovációt, digitális fejlesztést, vagy például egy kis- és középes vállalkozás modernizálását jelenti.

A másik a fenntarthatóság, ami lehet környezeti és éghajlati is. Egy jobban összekapcsolt Európa a célunk, amiben benne van például a szállítási infrastruktúra, a nagy hálózatok, de a városi mobilitás is” – fogalmazott.

Marc Lemaitre elmondta: szeretnék, ha a programban lenne egy minimális cél is. A javaslat szerint legkevesebb 35 százalékot szánnánk az innovációra és minimum 30 százalékot a fenntarthatóságra „Könnyebb lesz olyan projekteket finanszírozni, amelyeket a Horizont Európa programban kiválónak minősítettek ugyan, de abban a programban nem finanszírozható” – tette hozzá. A Horizont Európa javaslatcsomagról kedden Bécsben először tartottak megbeszélést a tagállami kutatási miniszterek.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára az InfoRádiónak elmondta: a javaslatcsomag a Horizont 2020 program folytatása, tehát a kutatásfejlesztésre és az innovációra költhető uniós támogatásokat ezen keresztül osztják majd szét. A magyar kormány álláspontja szerint

a kelet-közép-európai és a mediterrán országoknak nagyobb arányban kellene részesülniük ezekből a juttatásokból

– tette hozzá.

„Mindenki berak a közösbe valamennyi pénzt – így Magyarország is –, de a kelet-közép-európai régió nem is tud annyit kivenni vagy közel annyit tud csak kivenni ebből az elosztási mechanizmusból – a kutatási-fejlesztési és innovációs pénzekből –, mint amennyit betesz” – hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint a támogatás egyik célja, hogy a peremországok felzárkózását segítse.

György László kiemelte: az EU költségvetése szinte minden területen csökken, a Horizont Európába áramló pénzek azonban növekednek. Az államtitkár hozzátette: a cél az, hogy a programra pályázva minél több pénzt nyerjen vissza Magyarország abból, amit a kohéziós alapból elvesztett.

„Kicsi és nyitott gazdaság a magyar, a tudományos közösségünk is kicsi.

Tudomásul kell venni azt, hogy míg nálunk pár tízen gondolkodnak egy-egy kutatási területen, addig máshol egy ugyanilyen területen több százan vagy akár több ezren” – fogalmazott.

György László szerint arra kell fókuszálni, amiben a hazai kutatás-fejlesztés erős, illetve a hazánkban hiányzó, világtrendnek számító területeken is erősíteni kell. Utóbbira példa a mesterséges intelligencia és a big data.

A magyar kormányzat részben támogatja a programjavaslat-csomagot, azonban egyelőre nem látják azt, hogy lesz ebből konkrét stratégia – jegyezte meg az államtitkár.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×