Öt kontinens 113 országáról – köztük Magyarországról – adott ki kockázati jelentést az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete az állatok és a növények egészségére a következő negyedévben leselkedő veszélyekről. Ezek a kockázati tényezők nehezítik az élelmiszerbiztonság garantálását is.
Magyarországról az afrikai sertéspestis kapcsán esik szó az online kiadványban, amelyben
a szakértők további fertőzéseket valószínűsítenek és azt, hogy a betegség Szlovákia felé terjed tovább.
A terjedés három fő forrása:
- az élő állatok vándorlása,
- a hústermékek exportja és
- a vadon elpusztult fertőzött állatok,
utóbbinál még az évszakok változása sem jelent akadályt a vírusnak.
A H5N8 HPAI típusú madárinfluenza először 2016 májusában bukkant fel Kínában. Agresszív természetét mutatja, hogy júniusra Oroszországban, októberre pedig Belgiumban, Horvátországban, Magyarországon és Lengyelországban is találtak fertőző vadmadarakat.
A beszámoló szerint további 30 nyugat és kelet-európai országban jelentették a vírust,
idén a fertőzés elérte Bulgáriát és Olaszországot is, és a helyzet rosszabbodhat a nyár végi hónapokban.
Egy másik madárinfluenza altípus (H5N6 HPAI) szélesebb európai terjedése sem kizárható, ami veszélyt jelenthet a házi és vadonélő madarakra egyaránt. 2017 decembere óta 9 európai országból érkezett riasztás (Dánia, Finnország, Németország, Írország, Hollandia, Szlovákia, Svédország, Svájc, az Egyesült Királyság és Észak-Írország).
A szakértők szerint a vírus terjedésének intenzitása csökken a mérsékeltebb időjárásnak köszönhetően.
Nem szabadul meg Európa a szarvasmarhákat érintő bőrcsomósodáskórtól sem idén. Eddig olyan országokban diagnosztizálták a betegséget (Albániában, Görögországban, Montenegróban, Oroszországban, Szerbiában és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban), ahol az éghajlati tényezők kedveznek a kórnak.
A gazdasági károkat enyhíthetik a különböző védőintézkedések, például a védőoltások.
A következő negyedévben komoly gondot okoznak majd a szúbogarak Kelet-Európában, főként Fehéroroszország és Ukrajna fenyőerdeit károsítva. A helyzet várhatóan romlani fog a nyári kánikulában, ezért nagy erőkkel folytatni kell majd a kártevők elleni védekezést, nyomon követve mozgásukat és erdőgazdálkodási intézkedésekkel, mint a fertőzött fák kivágása és elszállítása.
