Nagy István hozzátette, hogy az államtitkárságon belül önálló helyettes államtitkárságot alakítanak ki a természetvédelemnek és a környezetvédelemnek.
A tárca tervezi a nemzeti park igazgatóságok tízéves vagyonkezelési és fejlesztési terveinek elkészítését, amelyek középtávon hatékony természetvédelmet tesznek lehetővé a védett területeken.
A nemzeti parki igazgatóságokról elmondta, hogy Európában nincs máshol ilyen erős állami természetvédelmi szervezetrendszer. Kiemelte, sok térségben ma már a nemzeti park igazgatóságok a legnagyobb munkáltatók az uniós források felhasználásával kivitelezett pályázatokon keresztül, és jelentős megbízói potenciált jelentenek a helyi vállalkozásoknak is.
A jelenlegi uniós pénzügyi időszakban
több mint 60 milliárd forintot költ a tárca természetvédelmi fejlesztésekre,
amelyeknek köszönhetően több mint 100 ezer hektáron javul a természet környezeti állapota - tette hozzá. Ezen belül többek között az elmúlt időszakban a Környezeti és energiahatékonysági operatív programban (Kehop), illetve a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekor) 92 egyedi projektet tartalmazó, mintegy 38 milliárd forint értékű természetvédelmi fejlesztési csomagot indítottak el. Emellett biztosított a környezet- és természetvédelmi Life-pályázatok (az unió környezetvédelmi és éghajlatpolitikai programja) önerejének támogatása, a kormány 2018-2024-es időszakra mintegy 5 milliárd forintos hozzájárulásával.
A miniszterjelölt kiemelt nemzetgazdasági és környezetvédelmi feladatnak tartja a többi között az építési-bontási hulladékra vonatkozó szabály megalkotását, a levegőtisztaság-védelmi szabályozás fejlesztését, illetve emellett például tervezik a zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek szabályozásának megújítását, a génmegőrző intézmények fejlesztését, valamint az elképzelések szerint megalkotják a tájvédelmet szabályozó első magyarországi jogszabályt is - sorolta. Schmuck Erzsébet (LMP), a bizottság elnökének kérdésére Nagy István elmondta, fontosnak tartja a települési zöld területek védelmét, ami azonban önkormányzati kérdéskör. Ugyanakkor a tárcához tartoznak azok a szervezetek, amelyek aktívak lehetnek ezen a területen - tette hozzá. Az erdőtörvény módosításáról megjegyezte, hogy az erdőnek továbbra is közösségi célokat kell szolgálnia, az erdőterületek nagyságát 21 százalékról 27 százalékra emelnék.
Kiemelte, hogy
napirenden van a magyar élelmiszerbiztonság is, amely nemzetbiztonsági kérdés.
Fontos a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerepének a megerősítése, illetve a központi laboratóriumának fejlesztése elengedhetetlen - tette hozzá. A miniszterjelölt egyetértett Bencsik János (Fidesz), a bizottság egyik alelnökének azon felvetésével, miszerint szükség van a családi gazdaságok erősödésére és támogatására. Egyetértett azzal is, hogy az agrárszakképzés vonzóvá tételéhez nélkülözhetetlen az infrastrukturális fejlesztés. A tárcavezető-jelölt Kepli Lajos (Jobbik), a bizottság egyik alelnökének kérdésére elmondta, hogy a környezeti kármentesítés nehéz feladat. Nagy István a veszélyforrások felmérésére egy sorrend felállítását javasolta, hozzátéve, hogy 2010-2017 között összesen 110,9 milliárd forintot költött a kormány környezeti kármentesítésre.
Az afrikai sertéspestissel kapcsolatos kérdésre az agrárminiszter-jelölt azt a választ adta, hogy a fertőzés csak ragályhordozó tárggyal juthatott Heves megyébe. Mivel a vaddisznó kerüli az embert, ezért valószínű, hogy eldobott élelmiszerrel jutott oda - tette hozzá.
A bizottsági ülésen hét igen és két tartózkodás mellett támogatták a miniszterjelölt kinevezését.
A fenntartható fejlődés bizottságnak hat fideszes, valamint egy-egy KDNP-s, DK-s, jobbikos és LMP-s tagja van.
