eur:
409.4
usd:
375.88
bux:
74495.66
2024. november 5. kedd Imre
Prága, 2018. június 27.Milos Zeman cseh köztársasági elnök (elöl, k) és Andrej Babis (első sor, b2) miniszterelnök az új cseh kormánnyal a kabinettagok kinevezése alkalmából tartott fotózáson a prágai várban 2018. június 27-én. A szlovák származású Andrej Babis második kormányát nyolc hónappal a parlamenti választás után és öt hónappal első, kisebbségi kormányának bukása után nevezték ki. (MTI/EPA/Milan Kammermayer)
Nyitókép: MILAN KAMMERMAYER

Bizalmat kapott az új cseh kormány

Bizalmat kapott csütörtökre virradóra a prágai parlamenti alsóházban az Andrej Babis vezette új cseh koalíciós kormány.

A bizalmi szavazást a szerdai egész napos éles, rendkívül indulatos, helyenként nagyon személyeskedő és durva vitát követően csak jóval éjfél után tartották. A 200 tagú parlamenti alsóházban a szavazáskor az ülésteremben jelenlévő 196 képviselő közül a kormányprogramot 105 képviselő támogatta, 91 pedig ellene szavazott.

A kilenc parlamenti párt közül az ANO Mozgalom, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) és a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) képviselői mondtak igent a kormányra, míg a Polgári Demokratikus Párt (ODS), a Cseh Kalózpárt, a bevándorlás ellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL), a jobboldali TOP 09 párt, valamint a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) párt képviselői ellene voksoltak. A kormányoldalnak összesen 108 képviselője van, de az ülésről hárman hiányoztak. Jirí Masek, az ANO képviselője családi okokból éppen Ausztráliában tartózkodik, míg Milan Chovanec, volt szociáldemokrata belügyminiszter közölte: azért hiányzik, mert nem ért egyet a kommunisták bevonásával a kormányzatba. Zdenek Ondrácek, kommunista képviselő távolléte meglepetésnek számít, az oka nem ismeretes.

A hatályos szabályok szerint a kormánynak a bizalom megszerzéséhez a szavazáson résztvevő képviselők több mint felének a támogatására volt szüksége, ami ezúttal 99 igent jelentett.

Csehországnak ezzel a tavaly októberi képviselőházi választás óta eltelt majdnem kilenc hónap után újra teljes értékű kormánya van.

A kormányalakítás elhúzódásának legfőbb oka, hogy a pártok többsége nem volt hajlandó együttműködni Andrej Babissal, aki ellen az uniós támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt büntetőeljárás folyik és neve szerepel a volt csehszlovák kommunista állambiztonság (StB) ügynöklistáján.

A délutáni órákban a parlament közelében több száz ember tüntetett az új kormány, a kommunisták bevonása ellen a kormányzásba, valamint Andrej Babis és Milos Zeman államfő ellen. Este a tüntetők a parlament épülete elé nyomultak, s amikor Andrej Babis kiment az épület elé, különböző tárgyakat, műanyag palackokat dobáltak felé.

A választáson győztes Andrej Babis vezette ANO a Cseh Szociáldemokrata Párttal együtt alakított kisebbségi koalíciós kormányt. Miután a két politikai erőnek a 200 tagú alsóházban együtt 93 képviselője van (78 és 15 mandátum), ezért a parlament bizalmát csak egy harmadik erő segítségével szerezhette meg. Ennek érdekében az ANO úgynevezett türelmi megállapodást írt alá a 15 mandátummal rendelkező Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjával. A KSCM vállalta, hogy a bizalmi szavazáskor támogatni fogja a kormánykoalíciót és a megállapodás érvényessége alatt nem kezdeményez bizalmatlansági indítványt a kormány ellen.

A miniszterelnökkel együtt 15 tagú kormányban a kormányfőt és kilenc tárcavezetőt az ANO jelölt, ötöt pedig a CSSD. A külügyminisztériumot ideiglenesen Jan Hamácek, szociáldemokrata kormányalelnök, belügyminiszter vezeti. A CSSD jelöltjét, Miroslav Pochét ugyanis Milos Zeman államfő nem volt hajlandó kinevezni külügyminiszternek.

Hamácek szerint, aki egyben a CSSD elnöke is, már keresik a kialakult helyzet megoldását. A párt továbbra is az európai parlamenti képviselő Miroslav Pochét tartja jelöltjének.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×