Infostart.hu
eur:
378.09
usd:
320.6
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Mexikóváros, 2018. július 2.Andrés Manuel López Obrador, a mexikói baloldali baloldali Nemzeti Újjászületési Mozgalom jelöltje (k) beszédet mond támogatói előtt a mexikói általános választásokkal együtt tartott elnökválasztás urnazárása után Mexikóvárosban 2018. július 2-re virradóra. A szavazatszámlálás részeredménye Obrador győzelmét vetíti előre. (MTI/EPA/Mario Guzmán)
Nyitókép: MTI/EPA/Mario Guzmán

Baloldali győzelem Mexikóban

A baloldali Andres Manuel López Obrador, a Juntos Haremos Historia (JHH - Együtt Történelmet Csinálunk) pártszövetség jelöltje nyerte a vasárnapi elnökválasztást az exit pollok szerint.

Az EFE spanyol hírügynökség jelentése szerint Obrador, ragadványnevén AMLO mintegy húsz százalékponttal kapott több voksot, mint a konzervatív Ricardo Anaya Cortés, az Előre Mexikóért elnevezésű pártkoalíció jelöltje, aki a voksok 23-27 százalékát tudhatja magáénak. Harmadik helyen végzett José Antonio Meade Kuribrena, a Mindenki Mexikóért pártkoalíció jelöltje a szavazatok 22-26 százalékával. E szövetség legfőbb ereje a kormányzó Intézményes Forradalmi Párt (PRI).

Anaya és Meade is felhívta AMLO-t, hogy elismerjék vereségüket, és gratuláljanak a 64 éves veterán politikusnak.

A mexikói választási hivatal előzetes adatai szerint Obrador a szavazatok 42,8 százalékát kapta. A TV Azteca televízió exit pollja ezt 51 százalékra tette.

Mexikó következő elnökét csak öt hónap múlva, december 1-jén iktatják be hivatalába. Mandátuma hat évre szól.

A választási hivatal adatai szerint a mintegy 90 millió választásra jogosult mexikói 61 százaléka járult az urnákhoz. A legutóbbi, 2012-es elnökválasztáson valamivel több mint 50 millió ember voksolt, ami 63 százalékos részvételt jelentett.

A latin-amerikai ország választói nemcsak az elnök személyéről döntöttek, voksaikon múlik, kik lesznek a 128 fős szenátus és a 300 fős képviselőház tagjai, ezen kívül Chiapas, Guanajuato, Jalisco, Morelos, Puebla, Tabasco, Veracruz és Yucatán államok új kormányzóit is megválasztják, akárcsak további 3400 helyhatósági tisztségviselőt. Összesen mintegy 17 ezer 670 név szerepelt a szövetségi, állami és helyhatósági szavazólapokon.

Mexikóváros új polgármesteréről is szavaztak, az exit pollok szerint az 56 éves Claudia Sheinbaum nyert, s így első ízben lett nő a főváros polgármestere. Sheinbaum Obrador pártszövetségének színeiben mérettette meg magát, a voksok 47-55 százalékát kapta.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×