Az augusztusban életbe lépő szabályozás szerint a családegyesítés nem lesz alanyi jog az oltalmazottak számára, de kérhetik, hogy a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló, úgynevezett magcsaládhoz tartozó rokonaik németországi tartózkodási engedélyt kapjanak.
Az oltalmazottak családegyesítése révén havonta legfeljebb ezer ember költözhet Németországba.
A kérvények elbírálásában figyelembe veszik a társadalmi integráció - a beilleszkedés - területén nyújtott "teljesítményt" - emelte ki közleményében a szövetségi belügyminisztérium, hozzátéve, hogy ez a megoldás "a szociális ellátórendszerek terhelésének minimalizálását" szolgálja.
Az elbírálásban biztonsági szempontokat is érvényesítenek, így nem kaphatnak engedélyt a beköltözésre a többi között olyan emberek, akik súlyos bűncselekményt követtek el, vagy akiket a terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott, közveszélyes személyek között tartanak számon.
Németországban nagyjából 250 ezer oltalmazott él.
Oltalmazott státuszt az a menedékkérő kaphat, aki nem felel meg a menekült jogállás feltételeinek, de nem lehet visszaküldeni a hazájába, mert halálbüntetés, üldöztetés, embertelen bánásmód fenyegetné. Családegyesítési jogukat 2016 elején felfüggesztették két évre, hogy elkerüljék a menekültügyi rendszer túlterhelődését.
Az idén februárban a Bundestag úgy döntött, hogy nem állítják vissza a régi rendszert, hanem július végéig érvényben marad a családegyesítési jog felfüggesztése. Ez a köztes állapot szűnik meg az új szabályokkal, amelyeket az időközben megújított nagykoalíció pártjai - a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) - dolgoztak ki.