eur:
392.23
usd:
362.28
bux:
72071.44
2024. július 5. péntek Emese, Sarolta

Elvettek egy jogot Németországban az oltalmazott menekültektől

Elfogadta pénteken a német szövetségi parlament (Bundestag) az oltalmazott státuszba kerülő menedékkérők családegyesítéséről szóló törvényt, amelynek értelmében az oltalmazottak elveszítik a jogukat a családegyesítéshez, és csupán lehetőségük lesz arra, hogy kérelmezzék legközelebbi rokonaik beengedését Németországba.

Az augusztusban életbe lépő szabályozás szerint a családegyesítés nem lesz alanyi jog az oltalmazottak számára, de kérhetik, hogy a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló, úgynevezett magcsaládhoz tartozó rokonaik németországi tartózkodási engedélyt kapjanak.

Az oltalmazottak családegyesítése révén havonta legfeljebb ezer ember költözhet Németországba.

A kérvények elbírálásában figyelembe veszik a társadalmi integráció - a beilleszkedés - területén nyújtott "teljesítményt" - emelte ki közleményében a szövetségi belügyminisztérium, hozzátéve, hogy ez a megoldás "a szociális ellátórendszerek terhelésének minimalizálását" szolgálja.

Az elbírálásban biztonsági szempontokat is érvényesítenek, így nem kaphatnak engedélyt a beköltözésre a többi között olyan emberek, akik súlyos bűncselekményt követtek el, vagy akiket a terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott, közveszélyes személyek között tartanak számon.

Németországban nagyjából 250 ezer oltalmazott él.

Oltalmazott státuszt az a menedékkérő kaphat, aki nem felel meg a menekült jogállás feltételeinek, de nem lehet visszaküldeni a hazájába, mert halálbüntetés, üldöztetés, embertelen bánásmód fenyegetné. Családegyesítési jogukat 2016 elején felfüggesztették két évre, hogy elkerüljék a menekültügyi rendszer túlterhelődését.

Az idén februárban a Bundestag úgy döntött, hogy nem állítják vissza a régi rendszert, hanem július végéig érvényben marad a családegyesítési jog felfüggesztése. Ez a köztes állapot szűnik meg az új szabályokkal, amelyeket az időközben megújított nagykoalíció pártjai - a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) - dolgoztak ki.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.05. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Szigorúbb szabályok jönnek a fenntarthatóság és az emberi jogok területén

Szigorúbb szabályok jönnek a fenntarthatóság és az emberi jogok területén

Megjelent a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló európai uniós irányelv, azaz a Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD), amelyet két éven belül kötelesek átültetni saját nemzeti jogszabályaikba a tagállamok. A vállalatok feladatai közé fog tartozni az emberi jogi és környezetvédelmi káros hatások kezelése, panaszkezelési rendszer működtetése, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási terv készítése is. A kötelezettségeken túl a szabályozás lehetőségeket is teremthet a beszállítói lánc tudatos átvilágítása és indukált fejlesztések biztosítása révén. Az átvilágított kkv-k pedig akár célzott támogatásban is részesülhetnek, hogy biztosítsák a vállalati elvárásoknak való megfelelést - áll a KPMG közleményében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. július 5. 07:50
×
×
×
×