Van der Bellen a nap folyamán bolgár kollégájával, Rumen Radevvel folytatott megbeszéléseket a bolgár fővárosban.
"Különböző külpolitikai történéseket vitattunk meg, amelyek egyaránt érintik Ausztriát és Bulgáriát, így a többi között az Oroszországgal ápolt kapcsolatokat is. Úgy vélem, elengedhetetlen, hogy nemcsak a látogatások diplomáciáját kell fejlesztenünk Oroszországgal, hanem párbeszédet is folytatnunk kell vele. Radev elnök májusban Moszkvába utazik, Putyin elnök pedig június elején minden valószínűség szerint Bécsbe látogat" - mondta az osztrák államfő.
"Örülök, hogy Bulgária az Oroszországgal kapcsolatos közös európai politika élcsapatához tartozik" - jelentette ki Radev. "Látogatásom Oroszországba május második felében esedékes, s gyakorlatilag egybeesik (Emmanuel) Macron francia államfő vizitjével, az orosz elnök bécsi útját pedig június elejére tervezik. Mindez azt mutatja, hogy Oroszországgal kapcsolatban egységes európai politikát folytatunk, minden lehetőséget megragadva a nyílt párbeszéd megteremtésére és a kölcsönösen előnyös projektek megvalósítására" - emelte ki az oroszbarátként számon tartott bolgár államfő.
Van der Bellen látogatásának egyik kiemelt témája volt a Nyugat-Balkán európai uniós csatlakozása. Az osztrák államfő ezzel összefüggésben aláhúzta: a 2025-ös csatlakozási perspektíva - vagyis az Európai Bizottság által említett időkeret - "ambiciózus, de nem elérhetetlen" célkitűzés.
Természetesen "mindkét fél jóakaratára" szükség van - hangsúlyozta Van der Bellen. Mint mondta, Szerbia és Montenegró az élen járnak a reformok terén, ugyanakkor számon kérte a többi között Szerbia és Koszovó konfliktusának, illetve a térség határvitáinak rendezését.
Radev hasonlóan nyilatkozott: egy lehetséges csatlakozás előtt meg kell oldani a "régi problémákat", mert az EU nem engedheti meg magának, hogy "újabbakat importáljon". A bolgár elnök hozzátette: nem kíván "határozott évszámot, vagy határidőt előrevetíteni". "A legfontosabb, hogy tovább dolgozzunk egy európai perspektíván" - hangsúlyozta Radev.