eur:
393.08
usd:
363.27
bux:
72351.87
2024. július 5. péntek Emese, Sarolta
Róma, 2018. április 26.Luigi Di Maio, az olasz Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője (k) a párttársai, Danilo Toninelli (b) és Giulia Grillo jelenlétében beszámol a balközép Demokrata Párttal (PD) folytatott koalíciós tárgyalások fejleményeiről Rómában 2018. április 26-án, miután az M5S és a PD közti kormányalakítás lehetőségeinek felmérésével megbízott Roberto Fico, az Öt Csillag politikusa másodszor is egyeztetett a két párt vezetőivel. Olaszországban március 4-én tartottak választásokat, de egyetlen párt vagy pártszövetség sem szerzett többséget. (MTI/EPA/Alessandro Di Meo)
Nyitókép: ALESSANDRO DI MEO

Új választások jönnek Olaszországban?

Új választások kiírásának ötletét vetette fel Luigi Di Maio, az olasz Öt Csillag Mozgalom (M5S) miniszterelnök-jelöltje hétfőn, miután Matteo Renzi, a balközép Demokrata Párt (PD) volt főtitkára határozott nemet mondott az M5S-szel alakítandó közös kormány lehetőségére. Ezzel egy időben a jobbközép tovább erősödött.

Luigi Di Maio a Facebook-profilján megosztott videón bejelentette, minél előbb új választásokat kell tartani Olaszországban. Hangsúlyozta, felkéri Matteo Salvinit, a Liga vezetőjét, menjenek együtt az államfőhöz, hogy már júniusban az olaszok ismét az urnákhoz tudjanak járulni.

"Számomra nincs más megoldás: amilyen gyorsan csak lehet, új választásokat kell tartanunk" - mondta Di Maio. "Sose gondoltam, hogy egyszerű lesz. De sose képzeltem volna, hogy lehetetlen lesz" - tette hozzá.

Az M5S miniszterelnök-jelöltje szerint nincs más megoldás, miután először a Liga, majd a PD is nemet mondott az M5S-szel való közös kormányzásra. Luigi Di Maio hozzátette, hiába lett (több mint 32 százalékkal) az M5S a legnagyobb párt a március 4-i parlamenti választásokon, az Olaszországban "változást akaró kormány megalakítása lehetetlennek bizonyult".

A Liga korábban azért mondott nemet, mivel az M5S kizárta, hogy a jobbközéphez tartozó, Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszország (FI) is részt vegyen a kormányalakításban.

A PD nevében pedig Matteo Renzi volt főtitkár egy televíziós interjúval üzente meg, hogy ellenzi a PD és az M5S közti kormányalakítást, és nem szavaz bizalmat az M5S-nek. Matteo Renzi elutasítása megszakította a két párt közötti közeledést. Április 26-án az M5S kormányszerződést ajánlott a PD-nek, ennek megvitatására pedig a balközép párt május 3-ra összehívta vezetőségét. Matteo Renzi egyoldalú állásfoglalása azonnali vitát robbantott ki a PD-ben.

Renzi a maga részéről szintén ajánlatot tett az M5S-nek, hogy a PD-vel és a Ligával közösen dolgozzanak ki új választási rendszert.

Luigi Di Maio mostani felkérését Matteo Salvini, a Liga vezetője ismét elutasította, hangoztatva, hogy nem kell új választásokat tartani, mivel március elején az általa vezetett jobbközép koalíció kapta több mint 37 százalékkal a legtöbb szavazatot, és a Liga készen áll a kormányzásra.

Ezzel egy időben a jobbközép nyerte a Friuli-Venezia Giulia tartományban vasárnap tartott választásokat. A hétfőn közölt eredmények szerint a szavazatok több mint 57 százalékával a jobbközép jelöltje, Massimiliano Fedriga lett az északkelet-olaszországi tartomány elnöke. A Liga több mint 35 százalékot szerzett. Az M5S 11,7 százalékot kapott, amely messze elmarad a pártnak a tartományban a március 4-i parlamenti választásokon elért 24 százalékos eredményétől. A jobbközép egy héttel ezelőtt Molisében is megnyerte a tartományi választást.

Elemzők rámutattak, hogy a már lassan két hónapja tartó kormányalakítási procedúra felőrli az M5S erejét, miközben a jobbközép erősödik, a PD-ben pedig továbbra is Matteo Renzi diktál.

Elemzők szerint a belső viták miatt a PD akár szét is szakadhat.

Sergio Mattarella államfő korábban világossá tette, hogy nem akar azonnali újabb választást. A júniusi voksolás amúgy is kivihetetlennek tűnik. Ha létre is jönne a politikai konszenzus az új választáshoz, a legvalószínűbb időpont valamikor idén ősszel lehetne, de előzőleg Mattarella valószínűleg megpróbálna egy egységkormányt tető alá hozni, amely kidolgozna egy választási reformot. Di Maio és a Liga azonban eddig elutasította egy szakértői kormány felállításának gondolatát.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.05. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Felfordulás és káosz jöhet Európa egyik vezető hatalmában – Megállíthatja-e szélsőjobbot a „republikánus front”?

Felfordulás és káosz jöhet Európa egyik vezető hatalmában – Megállíthatja-e szélsőjobbot a „republikánus front”?

Július 7-én tartják a francia nemzetgyűlési választások második fordulóját, amelynek legnagyobb kérdése, hogy a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés és szövetségesei megszerzik-e az abszolút többséget, azaz a 289 képviselői helyet. A radikális jobboldali párttal szemben hatalmas visszalépési hullám zajlott le az Új Népfrontban egyesült baloldal, illetve az Emmanuel Macron elnök mögött álló centrista blokk képviselőjelöltjei között, ami könnyen meghiúsíthatja Le Pen álmait a kormányrúd megszerzésére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×