eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér

Egységes és kötelező menekültügyi eljárást tervez az EP

Egységesítené a menekültügyi eljárásokat az uniós tagállamokban az Európai Parlament igazságügyi bizottságának friss tervezete. A Fidesz szerint az elképzelés ellehetetlenítené a magyar határzárat. Az ellenzék nem így látja.

Szerdán mutatta be az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága azt a jogszabály-tervezetet, amely egységesítené és kötelezővé tenné a menekültügyi eljárás lefolytatását az unió valamennyi tagállamában. Ennek értelmében egyebek mellett

a menedékkérelmek regisztrációját három napon belül, elbírálását pedig hat hónapon belül kellene elvégezniük a tagállamoknak.

Emellett a tervezet időről időre felülvizsgáltatná azon – biztonságos harmadik országnak – nevezett országok listáját, ahonnan az érkezők nem kaphatnának menekültstátuszt.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-nek nyilatkozva a következőket mondta a tervezetről:

"Abban a pillanatban lehetetlenné tenné a jelenlegi magyar eljárást, vagyis, hogy a tranzitzónában kell megvárni a migránsoknak a menekültkérelmük jogerős elbírálását.

Lehetetlenné tenné a határellenőrzési rendszert, amit a magyarok alkalmaznak – és amelynek hatékonysága jól látható, hiszen ma már zömében kerülőutak vannak" - mondta.

Hasonló állásponton volt Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője, aki szerint jogilag veszélyeztetné a déli határzár működését e tervezet hatályba lépése. A politikus közleményében abszurdnak nevezte, hogy a szöveg szerint ezentúl

nem lehet biztonságos unión kívüli országnak tekinteni azokat az államokat, ahol a migráns nem részesül megfelelő ellátásban.

Nem lehet majd automatikusan elutasítani a menekültkérelmeket pusztán arra hivatkozva, hogy biztonságos országon - például Szerbián - keresztül érkeztek, ahol életük már nincs veszélyben. Mint írta, a javaslat törölné Törökországot a biztonságos származási országok közül, ezzel ellehetetlenítve az EU-Törökország megállapodást, amely segített megállítani a Balkánra nehezedő migrációs nyomást.

Niedermüller Péter, a DK európai parlamenti képviselője azonban rámutatott, hogy a másfél éve készülő tervezet egy egységes európai menedékkérelmi rendszert hozna létre, nem a magyar határzár ellen irányul, ám azt a képviselő is elismerte, hogy a magyar eljárásrend nem felel meg a benne foglalt elképzeléseknek.

"Ez a jelentés azt szeretné elérni, hogy azokról, akik ideérkeznek az európai határokra, gyorsan, és egyértelműen el lehessen dönteni, hogy jogosultak-e nemzetközi védelemre,

vagy pedig nem engedhető meg az, hogy bejöjjenek az Európai Unióba" - mondta Niedermüller Péter.

A rendelettervezet elkészültével elindulhat az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament közötti úgynevezett trilógus, az a tárgyalássorozat, amelyben kompromisszum alakulhat ki az előterjesztésről a három intézmény között, és ezután kerülhet szavazásra az Európai Parlament elé. Niedermüller Péter szerint mindez néhány hónapig, vagy akár egy évig is eltarthat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×