eur:
407.34
usd:
384.87
bux:
77833.51
2024. november 19. kedd Erzsébet
Pozsony, 2018. március 14.Robert Fico szlovák miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a pozsonyi kormánypalotában 2018. március 14-én. Fico bejelentette, hogy bizonyos feltételekkel kész lemondani a kormányfői tisztségről. Ezek a feltételek, hogy Andrej Kiska államfő elfogadja, hogy a választásokon győztes párt, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) dönt a kormány összetételéről, elfogadja a miniszterelnök lemondását követően megalakuló kormányt, illetve szavatolja, hogy a hárompárti koalíció tovább működhessen. (MTIEPA/Jakub Gavlak)
Nyitókép: JAKUB GAVLAK

Robert Fico feltételekkel kész lemondani a miniszterelnöki tisztségről

A szlovák miniszterelnök ezt azon a sajtótájékoztatón közölte, amelyet a szlovák kormánykoalíciót alkotó három párt vezetője tartott a koalíció jövőjéről kedd óta tartó egyeztetések után a pozsonyi kormánypalotában.

Robert Fico elmondta: döntéséről szerdán tájékoztatta Andrej Kiska államfőt is, akivel közölte azt is, hogy távozását három feltételhez köti.

Ezek a feltételek, hogy

  • az államfő - a parlamenti választások eredményeit tiszteletben tartva - elfogadja, hogy a választásokon győztes párt, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) jelöli az új kormányfőt,
  • elfogadja a miniszterelnök lemondását követően megalakuló kormányt,
  • illetve, hogy elfogadja a hárompárti koalíció közti koalíciós szerződést és ezzel szavatolja, hogy a koalíció tovább működhessen.

Robert Fico hangsúlyozta: a kormánykoalíció kötelessége, hogy tiszteletben tartsa a lakosságnak a parlamenti választáson kinyilvánított akaratát.

A szlovák miniszterelnök rámutatott:

van esélye, hogy az országban kialakult belpolitikai válság előrehozott választásokhoz vezet, ám ezekre instabil és kaotikus körülmények között kerülne sor.

Kijelentette: teljes mértékben elfogadja, hogy a polgárok hangot adjanak véleményüknek, de ugyanakkor azt is fontosnak tartja, hogy a választók a demokratikus választásokon kinyilvánított akaratát mindenki tiszteletben tartsa.

"Éppen ezért fontosnak tartom, hogy a jelenlegi kormánykoalíció, amely ilyen választás eredményeképpen jött létre, továbbra is betöltse a választóktól kapott mandátumát" - szögezte le Robert Fico.

A szlovák miniszterelnök hangot adott annak a nézetének is, hogy a média már két hete úgy mutatja be az országot, mint "egy sötét lyukat Európában." Hozzátette: ezt a képet - amely egyáltalán nem felel meg az igazságnak - elutasítja, annál is inkább mivel

Szlovákia jelenleg "jó kondícióban van",

ami a jelenlegi kormánykoalíció munkájának köszönhető, s arra kötelezi a kormányt, hogy továbbra is a választók akaratának beteljesítésén dolgozzon nem pedig arra, hogy "bármiféle ok nélkül" átadja az állam irányítását az "ellenzéki amatőröknek."

Támogatás

A sajtótájékoztatón a hármas kormánykoalíció másik két pártjának vezetői támogatásukról biztosították Robert Fico döntését.

Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke az élettársával együtt meggyilkolt újságíró, Ján Kuciak halálára illetve a gyilkosság nyilvánosságra kerülése után az országban történtekre utalva elítélte, hogy az ellenzék "visszaél két fiatal halálával." Danko a jelenlegi kormány felelősségét hangoztatva, s célozva egy az ellenzéki pártokból összeálló leendő koalícióra, hangot adott azon nézetének is, hogy nem szeretné, hogy "politikusoknak ez a generációja irányítsa ezt az államot."

Bugár Béla, a kormánykoalíció legkisebb pártjának, a Most-Híd-nak az elnöke azt mondta: értékeli a kormányfő döntését, mivel úgy látják, hogy ez a lépés is hozzájárulhat a kialakult helyzet megnyugtatásához.

Elégedetlen ellenzék

Az előrehozott választások megtartását követelő és ezzel összefüggésben a kormányfővel szemben bizalmatlansági indítványt beterjesztő ellenzéki pártok elégtelennek minősítették, hogy Robert Fico lépését. A pozsonyi törvényhozás legerősebb ellenzéki pártjának, a liberális Szabadság és Szolidaritásnak (SaS) a frakcióvezetője reakciójában azt mondta: "a kormány nem hallgatja meg az emberek hangját, akik előrehozott választásokat akarnak, s nem elégszenek meg bábcserével."

Hasonlóképpen vélekedett Boris Kollár, a Család vagyunk nevet viselő csoportosulás vezetője, aki azt mondta: " a legtisztább megoldás az lenne, ha az emberek kezébe tennék a döntést." Veronika Remisová az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevet viselő csoportosulás frakcióvezetője Fico bejelentésével kapcsolatban arra szólította fel Andrej Kiskát, hogy ne tegyen eleget a kormányfő feltételeinek mivel "az emberek már elvesztették az államba és annak intézményeibe vetett bizalmukat."
Andrej Kiska államfő szóvivőjén keresztül reagált, azt üzenve: a kormánykoalíció pártjai szerdán megígérték, hogy bemutatják neki azt a legalább 76 képviselői aláírást, amely bizonyítja, hogy a koalíció rendelkezik az általuk felvázolt tervek megvalósításához szükséges támogatással a 150 fős pozsonyi parlamentben.

Belpolitikai válság

A Robert Fico vezette Irány vezetése és a hármas szlovák kormánykoalíció másik két pártja, azután kezdett egyeztetésbe a kormánykoalíció jövőjéről, hogy hétfőn lemondott tisztségéről Robert Kalinák belügyminiszter majd Bugár Béla hétfőn a párt vezetésének többórás ülése után hozott határozatra hivatkozva bejelentette: tárgyalni akarnak koalíciós partnereikkel az előrehozott választások lehetőségéről és amennyiben ezek a tárgyalások nem járnak sikerrel, kilépnek a kormányzó hármasból.

A szlovák belpolitikai válság azt követően alakult ki, hogy február végén élettársával együtt meggyilkolva találták Ján Kuciak tényfeltáró újságírót, akit a rendőrség feltételezése szerint vélhetően munkájával összefüggésben öltek meg. A kettős gyilkosság nyilvánosságra hozatala után először a belügyminiszter, majd Robert Fico és kormányának távozását kezdték követelni ellenzéki pártok, köztük az SaS és az OLaNO.

Az előrehozott választások megtartására - Robert Fico politikai ellenlábasaként - először Andrej Kiska államfő tett javaslatot. Robert Fico kormányfő az elnök lépéseit a demokratikus parlamenti választási eredmények megtagadásának nyilvánította, "az újságíró-gyilkosság után történteket" pedig többször is olyan, az állam teljes destabilizációjára tett kísérlet részének nevezte, amelynek - mint fogalmazott - "forgatókönyve nem Szlovákiában íródott".

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc az amerikai rakéták oroszországi bevetéséről: érdemi hatásuk nincs a háborúra

Kaiser Ferenc az amerikai rakéták oroszországi bevetéséről: érdemi hatásuk nincs a háborúra

Sajtóhírek szerint az amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukránok oroszoroszági területekre is csapást mérjenek ATACMS-rakétákkal. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense azt mondta az InfoRádióban, hogy Ukrajna nem kapott annyi rakétát, amennyivel érdemben befolyásolhatná a háború menetét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.19. kedd, 18:00
Hegyi Zsolt
a MÁV Csoport vezérigazgatója
Mégis mit tud egy ATACMS-rakéta és miért okozott ekkora botrányt Oroszországban?

Mégis mit tud egy ATACMS-rakéta és miért okozott ekkora botrányt Oroszországban?

A Kreml éppen hatalmas botrányt kavar abból, hogy az ukrán haderő elkezdett amerikai ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszereket használni területük ellen, pedig aligha lesz ennek jelentős hatása a háború menetére nézve. Egyrészt hiába hívják „ballisztikus rakétának,” egy ATACMS-rendszer távolról sem összehasonlítható például egy Minuteman rakétával, és nem is tud eltalálni olyan célpontokat, melyek elérésére Ukrajna nem volt eddig képes saját fejlesztésű fegyvereivel. De mégis mit tud egy ATACMS-rendszer és miért van körülötte most ekkora diplomáciai balhé? Nézzük meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×